Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház főrendezője, a Színházművészeti Bizottság és a Magyar Teátrumi Társaság elnöke, a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának művészeti rektorhelyettese a Színház és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke.
Egy másról szóló közleményben jelentették be
A hírt az Innovációs és Technológiai Minisztérium közölte, mindezt a közlemény végén egy kis bekezdésben, szúrta ki a HVG. A kinevezésre azért került sor, mert az egyetem szeptember elsejével működési modellt vált és alapítványi fenntartásba kerül.
A tárca közleménye szerint a kuratórium tagja lesz Bacsa György, a Mol stratégiai ügyvezető igazgatója, Lajos Tamás operatőr-producer, Rátóti Zoltán színész-rendező, és Világi Oszkár, a Slovnaft Igazgatóságának elnöke, vezérigazgatója.
Érdekesség, hogy a szaktárca nem kürtölte világgá a hírt, hiszen a közleményük alapvetően arról szól, hogy hat egyetem (Állatorvostudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Soproni Egyetem és a Széchenyi István Egyetem) vált működési modellt augusztus elsejével – ez is a közlemény címe –, mindössze az utolsó bekezdésben jegyzik meg, hogy egyébként a Színház- és Filmművészeti Egyetem is működési modellt váltott, és egy “közelmúltban megszületett döntés értelmében” Vidnyánszy lett a kuratóriumi elnök.
Az ITM szerint a gazdasági igényekre rugalmasabban reagálhatnak
“A korszerű, magas szintű képzés sokkal jobb esélyeket teremt a hallgatók számára arra, hogy neves külföldi szakemberektől tanulva az országhatárokon túl is sikeressé váljanak a filmiparban, színházi világban” – fogalmazott az ITM.
Kifejtették: az Állatorvostudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Soproni Egyetem és a Széchenyi István Egyetem alapítói és fenntartói jogai vagyonkezelő alapítványokhoz kerülnek augusztus elsején. Az új finanszírozási formában az intézmények rugalmasabban, gyorsabban reagálhatnak a gazdasági igényekre.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A kormány célja, hogy a korszerűbb és kiszámíthatóbb működési környezet növelje a felsőoktatás versenyképességét, és így a magyar fiatalok a jövő nyertesei legyenek[/perfectpullquote]
– hangsúlyozták.
Az ITM szerint a modellváltásnak köszönhetően az egyetemek a helyi társadalmi élet, az értelmiségképzés és a gazdaságfejlesztés motorjaként biztosíthatják a képzési, kutatási, innovációs, művészeti, sport- és kulturális szolgáltatási hátteret régiójuk és a magyar gazdaság versenyképességéhez. Az állam a felsőoktatási intézményekkel 2022-től hosszú távú keretszerződések keretében alakítja ki a finanszírozási alapelveket, ami garanciát jelent a stabil és tervezhető működésre. A modellváltás nyomán ugyanakkor az intézmények több saját bevételre tehetnek majd szert – írták.
Vidnyánszky Attila üdvözli a kormány törvénytervezetét
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója szerint “a kultúrpolitika lényege, hogy meg tudja fogalmazni azt, hogy mely értékek mellett teszi le a voksát” – fogalmazott, hozzátéve, a színházak szabadságának ettől még meg kell lennie. kultúra nemzeti alap, kultúra színház törvény
Kiemelték azt is, hogy az új működési modell a jövőben is biztosítja minden hallgató számára az állami ösztöndíjas képzés lehetőségét az érintett egyetemeken. Az oktatókat, dolgozókat ettől kezdve munkaviszonyban foglalkoztatják, így a merev közalkalmazotti bértáblával szemben lehetőség nyílik a többletteljesítmény, a kiemelkedő szakmai munka elismerésére. A jogszabályok egyéves átmenetet biztosítanak, addig kötelezően érvényben maradnak a közalkalmazotti foglalkoztatás egyes feltételei, ezen kívül öt éven át garantálják a korábbi jogállás alapján járó jubileumi jutalmakat is.
A Nemzeti Színház igazgatója szerint a formátumosság kiment a divatból
Vidnyánszky Attilát nemrég a Színház- és Filmművészeti Egyetem körüli vitáról kérdezte a Magyar Fórum és a Hír TV. A rendező szerint most “elindul egy igazságos változás”:
Azt is elmondta, hogy “olyan formátumú színészek, akik az elmúlt 30-40 évben vezető szerepet kaptak, mostanában nem nagyon jönnek ki a Színművészetiről, és nem is igen fognak egy ideig: éppen azért, mert maga a formátumosság mint erény ment ki a divatból.”
Úgy véli, komoly probléma – amit több éve hangoztat is állítása szerint –, hogy eltűntek a hősök a színpadról, nincs kivel azonosulnia a nézőnek.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Elsősorban a kisember esendőségét, nyomorát, mocskát ábrázolják a színpadon, és ehhez a megszólalási módhoz válogatták ki a jövő színészeit az egyetemen. A hős típus, a tiszta naiva olyan, mint a fehér holló az elmúlt évtizedben végzettek között. (…) Egészen Sepsiszentgyörgyig mentem a Bánkért, Mátrai Lászlóért. Az Erkel Színházban pedig a szintén erdélyi születésű Molnár Levente játszotta a címszerepet. Nagy a hiány, ezért veszek fel a Nemzetibe a saját kaposvári osztályomból olyan színészeket, akik később talán igazi, jelentős – nagy formátumú – színpadi lényekké, színésszé válhatnak.[/perfectpullquote]
– mondta Vidnyánszky.
Egytónusú ideológiájú képzés folyik a Színművészetin szerinte
A Magyar Teátrumi Társaság (MTT) nyílt leveléről szólva, aminek megfogalmazását Grecsó Krisztián író cinizmusnak minősítette (mondván, az MTT parafrázist gyártott az SZFE sürgetett modellváltását ellenzők leveléből), Vidnyánszky úgy fogalmazott: “Az aláírásgyűjtés, a petíciózás és a tüntetésszervezés eszközeit kisajátította a balliberális oldal. Ha pedig mi is ezekkel élünk, akkor mélységesen felháborodnak. (…) Senki nem akar senkit kinyírni! Változás viszont szükséges. Nagyjából tíz éve kéri a Magyar Teátrumi Társaság különböző fórumokon, hogy nyisson az egyetem. Káros, hogy egytónusú, egyfajta ideológiájú képzés folyik a Színművészetin. Igazságtalanság, hogy a szakma nagy részét kitevő kőszínházi struktúra egyre kevesebb szakemberhez jut.”
Vidnyánszky már akkor elmondta: szívesen vállalna szerepet az újonnan létrejövő alapítvány kuratóriumában, és úgy véli, “a szakmáé és a magyaroké az egyetem.” Hozzátette: hisz abban, hogy a szakma konszenzusra tud jutni az egyetem ügyében.
Elárulta, kapcsolatban áll a Színművészeti diákjaival, leült velük beszélgetni.
Tényszerűen cáfolják Vidnyánszky állításait
Gáspár Máté, az SZFE Elméleti és Művészetközvetítő Intézet megbízott vezetője, Lepattanó (sic!) avagy Vidnyánszky Attila és a tények című írásában kifejti:
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Vidnyánszky az Egyetem 18 szakának teljesítményét kettőre (a színész- és rendezőképzésre) szűkítve állapítja meg, hogy az nem szolgálja a teljes magyar, s benne hangsúlyosan az általa elnökölt Magyar Teátrumi Társaság (MTT) égisze alá gyűjtött vidéki kőszínházi élet utánpótlás igényét. Ismételten előcitálja vádját, miszerint az SZFE tudatosan tereli az „alternatív” szervezetek és esztétikák felé hallgatóit (ezeket magától értetődően alsóbbrendűnek tételezve).[/perfectpullquote]
Gáspár Máté szerint ezzel szemben a tényszerű valóság, amit az egyetem elmúlt 30 évét bemutató szakmai hitvallásban is rögzítenek, hogy az elmúlt öt évben végzett 86 színészből 67-en kőszínházban tagok (79%), 12 fő szabadúszó kőszínházi munkákkal, öten két jelentős független színháznál tagok. Egy korábbi tanítványuk mesterszakos filmrendező hallgató, egy pedig tartós beteg. Pályaelhagyó nincs!
- A kőszínháziak közül vidéken kezdett 37 színész, jelenleg is 30-an társulati tagok vidéki kőszínházban (41%), 37-en dolgoznak a fővárosban.
- Az elmúlt 10 évben végzett 25 gyakorló rendező 2011 óta együttesen mintegy 310 előadást állított színpadra, amelyből 218 volt magyarországi, kőszínházi előadás.
- Ebből 83 bábszínházi előadás, közülük 74 vidéki bemutató volt, ez 89%.
- A fennmaradó 135 kőszínházi rendezésből 74 vidéki színházban valósult meg, ez 55%.
- A 135 bemutatóból 71 az MTT 21 különböző tagszínházában jött létre, ez 52,6 %.
A fiatal rendezők az Operettszínháztól az Operaházon át a Pesti Magyarig, Debrecentől Kaposváron át Zalaegerszegig, olvasható Gáspár írásában, bizonyították felkészültségüket.
Az SZFE Elméleti és Művészetközvetítő Intézet megbízott vezetője úgy véli, hogy az impozáns mutatókat annak ellenére hozzák, hogy a Vidnyánszky által Kaposváron 2012-ben bevezetett ún. duális képzés szinte teljesen elzárta az SZFE számára a csatornákat azon színházak felé, amelyek abban részt vesznek.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Az egyetem a legnagyobb erőfeszítések mellett sem tud valódi kíváncsiságot ébreszteni sok igazgatóban, a vizsgaelőadásokat legtöbbször a személyes meghívások ellenére sem látogatják. Ez olvasható ki a napokban megjelent számos interjúból is[/perfectpullquote]
– zárta írását Gáspár.
