A Glasgow-i Egyetem kutatása szernt nagyobb kárral jár a digitális zenehallgatás, mint ha a hagyományos hanghordozókon hallgatnánk a kedvenceinket.
A Glasgow-i Egyetem kutatói publikálták azt a tanulmány, amely szerint a környezetvédelem számára nagyobb pofont okoz a digitális zenehallgatás. Azt hihetnénk, hogy a műanyag és a hagyományos adathordozó elhagyásával megóvjuk a Földet. Azonban a kutatók egy csoportja szerint nem feltétlen van így.
Itt az idei lista a Spotify-használók furcsa szokásairól
June Sauvaget, a Spotify marketingvezetője szerint a kampány tökéletesen bemutatja, hogy a Spotify a „felfedezés platformja”. A felhasználók megtudhatják, milyen interakcióba léptek az appal, és ez mennyire különbözik a globális átlagtól. A kampány a cég egyfajta köszönetnyilvánítása, amiért a felhasználók részt vettek az applikáció formálásában. “(R.
Noha egyre nagyobb számban maradnak a zenekarok a digitális platformoknál, például Spotify vagy YouTube, az energiafogyasztás megemelkedett. Ennek oka, hogy a zenére való igény is nagyobb lett.
A kutatás a hanglemez fénykorában, 1977-ben 157 ezer kilónyi üvegházhatású gázt termelt a zenehallgatás. Azonban ma a streaming szolgáltatások és a digitális albumok körülbelül 200 ezer és 350 ezer között termelnek.
Így határozza meg fiatalkorunk a zenei ízlésünket / ContextUs
Seth Stephens-Davidowitz adatelemzéssel foglalkozó közgazdász a New York Timesban írt arról, hogyan befolyásolja az életkorunk azt, hogy milyen zenét hallgatunk. A zeneipar és zenehallgatási szokásaink átalakulása miatt mostmár nem azt mérik legfőképp, hányan vesznek meg egy adott lemezt, hanem, hogy a lemezről mely dalokat hallgatják a leggyakrabban.
Azt fontos megjegyezni, hogy a kutatás nem tér ki, pontosan mit számoltak hozzá a hanglemezekhez. Joggal lehetünk kíváncsiak, hiszen például a csomagolás és a szállítás okozta környezetszennyezés nem merül fel. Tehát ha csak a hanglemezzel számoltak a Glasgow-i Egyetem kutatói, akkor jóval kisebb ökológiai lábnyom az eredmény.
