Isten nem versenyezik a fénysebességgel
A The Conversationben publikált esszében Monica Grady Istenre következetesen nőnemű személyes névmással hivatkozik.
„Ha Isten nem tudná meghaladni a fizika törvényeit, akkor nem is lenne olyan hatalmas, ahogy azt egy felsőbbrendű lénytől elvárnánk” – kezdi a választ a tudós, majd felteszi a kérdést, hogy ha mégis képes lenne rá, akkor miért nem bizonyítottuk.
Megtanultuk, hogy semmi sem lehet gyorsabb a fénysebességnél. Pár éve azonban néhány fizikus azt állította, hogy a tachionnak nevezett részecskék a fénysebességnél is gyorsabban mozognak. Szerencsénkre azonban, nem valódi részecskékről van szó, mert az súlyos következményekkel járna a térre és időre nézve. De ez a tény nem mond semmit Istenről.
A sötét anyag létezését a téridő ötödik dimenziója magyarázhatja meg
Az új részecskét a sötét anyagot magába foglaló dimenzióval való interakciói segítségével lehet majd felfedezni.
Kapcsolódó cikk
Ha azonban azt nézzük, hogy a fény milyen távolságot tett meg az ősrobbanás óta eltelt 13,8 milliárd év alatt 3×10 az ötödiken km/s sebességgel, akkor nagyjából 10 a huszonnegyediken km-t kapunk. A világegyetem nagyjából 70 km/s/Mpc sebességgel tágul – a Gaia teleszkóp segítségével készült számítások szerint gyorsabban, mint ahogy eddig a tudósok gondolták, tehát a világegyetem végére nagyjából 46 milliárd fényév alatt juthatnánk el, ha most indulnánk útnak.
Több univerzum is létezik, mint amennyit láthatunk, a legtávolabbi galaxis a jelenleg 13,4 milliárd fényévre található GN-z11, amit a Hubble űrtávcső szúrt ki. Amikor az onnan érkező, észlelt fény elindult a mi galaxisunk, a Tejút felé, még csak 3 milliárd fényévre volt a két galaxis egymástól Grady számítása szerint.
De nem láthatjuk át az egész univerzumot, mert még nem telt el elég idő az ősrobbanás kezdete óta, hogy a széléről is ideérjen a fény. Néhányak szerint ez azt jelenti, hogy nem lehetünk abban biztosak, hogy a fizika törvényei az általunk ismertekhez hasonlóan működnek a kozmosz más régióiban is.
A sötétség mindig megelőzi a fényt
Sokan úgy vélik, hogy világegyetem egy sokkal tágasabb kozmosz, a multiverzum része, amelyben több univerzum is egymástól függetlenül létezik egyszerre. A tágulási elmélet szerint a világegyetem szédítő sebességgel tágult, mielőtt elérte volna létezésének csak a másodperc tört részével mérhető korát. Ez az elmélet magyarázhatja a ma ismert világegyetemünk formáját és szerkezetét.
Egy kozmetikai cég elkészítette a világűr illatát egy parfümben
Négy évbe telt a különleges illat megalkotása.
Kapcsolódó cikk
De hogy illeszkedik Isten a multiverzumba? A mi világegyetemünk az élet kialakulására lett optimalizálva. Az ősrobbanás során keletkezett csillagokon végbemenő reakciók létrehozták az élethez szükséges alapvető kémiai elemeket. De az hogy lehetséges, hogy minden fizikai törvény és paraméter a világegyetemben arra irányult, hogy csillagok, bolygók és élet alakuljon ki? Egyesek szerint ez véletlen, a hívők szerint meg ez bizonyítja Isten létezését, aki megteremtette a kedvező feltételeket.
A multiverzum elmélete szerint a különböző univerzumokban eltérő fizikai törvények uralkodhatnak, mi pedig az egyik olyanban élünk, amelyen lehetséges az élet. Azt persze nem lehet cáfolni, hogy nem Isten teremtette a multiverzumot.
Ha valaki hisz Istenben, akkor nem tudja értelmezni azt a kérdést, hogy kötik-e Istent a fizika szabályai, hiszen Isten bármit megtehet, még a fénysebességnél is gyorsabb lehet, akár a kvantuminformáció-átadás. A nem hívők számára is ugyanolyan értelmetlen a kérdés, mert egy nem létező Isten nem lehet gyorsabb a fénysebességnél. Grady arra jut, hogy valószínűleg a szabadgondolkodók tudják értelmezni ezt a kérdést.
Ebben különbözik a két terület: a tudomány bizonyítékokat igényel, a vallás pedig hitet. A tudósok azért nem próbálják meg bebizonyítani Isten létezését, mert tudják, hogy nincs olyan kísérlet, amivel meg tudnák tenni. Annak, aki hisz Istenben, nem számít, hogy a tudósok milyen felfedezéseket tesznek a világűrről, hiszen minden kozmosz megfelelhet Isten törvényeinek. Istenről vagy a fizikáról alkotott elképzeléseink tehát a nézőpontunktól függ.
A fény azt hiszi, hogy gyorsabb mindennél, de téved. Nem számít, hogy milyen gyorsan terjed, mert a sötétség úgyis már mindenhol megelőzte
– írta Terry Pratchett, a legendás Korongvilág-sorozat szerzője A Kaszás című regényében.
