A Monos egy meg nem nevezett ország ködbe vesző bércei közé kalauzolja a nézőt. Hat latin-amerikai fiatal tart fogva egy Doktornőként emlegetett amerikai foglyot. Olykor meglátogatja őket színizom törpe növésű felettesük, aki a ki tudja, milyen ideológiáért küzdő Szervezetet képviseli. Másik társuk egy Shakira nevű tehén. Ilyen nyitányra érdemes lapot húzni.
Akárki harca
Alejandro Landes korábban dokumentarista jellegű filmeket hozott tető alá. Második rendezése különleges háborús történet. A Monos az információk visszatartásán túl szuggesztívre csiszolt filmnyelvével is a helynélküliség és időtlenség dimenzióit kelti.
A rendező származása miatt könnyű lenne a véres múltú és jelenű Kolumbiára asszociálni mint fő inspirációs forrás. A nyitányt elnézve akár posztapokaliptikus világban is lehetnénk. A készítők kifejezett célja volt a polgárháborús jelentől, a tudósítás puszta igényétől való elrugaszkodás.
A mű univerzális vállalását támasztja alá a kutatómunka is, amely a Grúziába bevonuló oroszok egyenruháját, a szíriai konfliktust és a rasztafari mozgalmat egyaránt magába zárta.
Arra sem kapunk választ, hogy a tizenévesek milyen szélsőséges nézet nevében ragadnak fegyvert. Igazi nevükhöz mérten ez sem képezi a Monos lényeges pontját. Landes egy interjúban ecsetelte, hogy Prokofjev szimfonikus meséjéhez, a Péter és a farkashoz hasonlóan itt is egy-egy hangszert rendeltek a szereplőkhöz.
Mica Levi szerezte korábban A felszín alatt és a Jackie zenéjét. Jelenlegi műve nem kevésbé innovatív: zsigerien nyers és labori körülmények közé vágyódóan szintetikus. Mintha egy részecskegyorsító romjai közt készülne egy törzs sámánja révületbe esni.
Valódi hangszerek felismerése után fiktíveket sejtünk meg a háttérben, hogy utána azok is felfedjék kilétüket a számtalan roncsolás és effekt mögött.
Általában síp, fuvola, üstdob és szintetizátor zsongása dominál a Monos zenei textúrájában. Egy ponton az EDM-ből is merít: egy dropot megelőző, lépcsőn felfelé rohanásra emlékeztető rész többször ismétlésre kerül. Ez Levi szerint a tinédzserkorral együtt járó végtelen adrenalin érzetét hivatott megfesteni.
A hétvégén felmegyünk a hegyekbe
Jasper Wolf operatőri munkája felfokozott anyagérzékenységről tanúskodik. Képei a sarat, vizet, növényzetet a fényviszonyokhoz hasonlóan hozzák játékba, teszik a cselekmény nem-emberi szereplőivé.
A kamera gyakorta moccanatlan – míg Haneke ezzel a megoldással szenvtelenül rögzít, addig itt a poétikának és megkomponáltságnak jut kitüntetett szerep. Ugyanezen a nyomvonalon haladnak az eseményeket légies mozgékonysággal lekövető felvételek. Feltűnő továbbá a monumentalitásra és idillre való törekvés.
A cselekmény a hegyekben veszi kezdetét, egy baleset következtében megindul a hadtest mozgása a lentebb fekvő erdős részek felé.
Ahogy Joseph Conrad Apokalipszis mostot inspiráló regényében a hajóúttal a fény fogyatkozik, itt is a történet szerves eleme az aláereszkedés. Csak épp horizontálisan, de pszichikai értelemben a húr folyamatosan túlfeszül, és jó ideig úgy is marad.
A vágásért Ted Guard, Alexis Dos Santos és Daniela Schneider személyében egész kis csapat felelt. A végeredmény tág teret hagy a merengésből hamiskás szelídségbe átfolyó képsoroknak. Ezeket hajszálerekként szövi át a téboly. Utóbbi harsányság helyett inkább tompa és fojtogató, a normalitás álcájában tetszeleg.
Menny és pokol keveredése olykor rendkívül koncentráltan van jelen. Az erre irányuló kísérletet leginkább a rendező által olvasott Kolumbiában elrabolt külföldiek visszaemlékezései táplálták.
Többen is arról az ambivalens érzésről számoltak be, hogy nehezen tudtak mit kezdeni az Édenkertet idéző környezettel és viszontagságos tapasztalatokkal, amivel fogságuk járt. A forgatás extrém munkakörülményeit jól szemlélteti, hogy volt olyan stábtag, akit a gyér légkörű hegyről rosszullét miatt kórházba kellett szállítani.
Mindenféle gond van most a fejemben
A másik paradicsomi elem a felnövekvést érintő közvetlenség: a hat fiatalt olyan élmények érik, amelyek bármelyik átlagos tinédzser életében kitüntetett szereppel bírnak. Egy kibontakozó kapcsolatot ellenben itt a Szervezet szentesít, szülinapos társukat pedig a földre teperve szíjjal verik el.
Hétköznapiság és rendkívüliség rétegei finoman csúsznak egybe. Önfeledtség és sértődékenység közt ingadozó fiatalok bandázását figyeljük, akik az anyu kabátzsebéből csórt cigi helyett AK-47-tel vagánykodnak.
A filmben szereplő gyermekek kiválasztását hosszú procedúra előzte meg. Nyolcszáz jelölt közül választottak huszonötöt, akik rövid ideig együtt éltek és gyakorlatoztak a casting végső periódusa során.
A cél az volt, hogy a válogatók ellessék azokat az apró rezdüléseket, amelyek szavatolják később, hogy egy románc vagy összetűzés ne hasson erőltetettként a vásznon.
Azon vállalás, hogy a felnőttkor küszöbén bóklászó fiatalok fejében a zsongást a háború növessze migrénes pulzálássá, remekül sikerült. Alakításuk természetes, olykor szerethetően lezser, máskor ijesztően robbanékony.
Női központú, Legyek ura által inspirált sorozat érkezik a Netflixre
A Netflix évek óta sikeres a tiniket megcélzó és szerepeltető alkotásokban, gondoljunk csak a Stranger Things-re, a 13 okom voltra vagy a Chilling Adventures of Sabrinara. A platform új sorozata, a The Society egy nőket főszerepbe helyező újragondolása az A Legyek Ura regénynek. the society netflix, legyek ura netflix
A színészi gárda többségének a Monos jelenti első komolyabb alakítását. Ezzel szemben a Hosszúlábat megformáló Moises Arias veteránnak mondható. Többek között a Disney Channel egyik legsikeresebb brandjében, a Hannah Montana filmváltozatában is megfordult. Elképzelhető, hogy ezután más jellegű felkérések találnak utat hozzá.
Julianne Nicholson az elrabolt amerikai szerepében nyújt kisujjból kirázott alakítást: a túlélés, kétségbeesés, beletörődés szőnyegbombázása jelöli ki tettei irányát.
Sofia Buenaventura visszafogott eszközökkel építkező színészi teljesítményt nyújt, Rambo nevű karakterére egy idő után több fókusz kerül. Az első szerepüket vállalók közül őt remélhetőleg még viszont fogjuk látni egy hasonlóan igényes alkotásban.
A normalitás tébolya
Landes és Dos Santos forgatókönyve némileg egyszerű vonalvezetésű. Néhány elem meseszerűen groteszkké, míg mások köznapivá gyúrják a cselekményt. A konfliktusok, lelki folyamatok utólagosan visszatekintve magától értetődően bontakoznak ki, és teszik pokolivá az édeni tájat.
Huszonöt éve halt meg William Golding, A legyek ura szerzője
Anglia legnyugatibb megyéje, Cornwall egy kis falucskájában, St. Columb Minorban született 1911. szeptember 19-én. Apja iskolaigazgató volt a délnyugat-angliai Marlborough-ban, fia is itt végezte iskoláit. Golding 1930-tól az oxfordi Brasenose College-ban tanult, először két éven keresztül természettudományt, majd angol irodalmat, ekkoriban már maga is írogatott.
A félreguláris csapat nem az ütközetek, hanem a sarkaiból kifordult világ bensővé formált logikájának sűrűjében morzsolódik fel lassan. Albert Caraco nihilizmusban ázó esszéiben fejti ki, hogy a 20. században káosz és rend óhatatlanul egyneművé formálódott a parancsuralmi rezsimek nyomán. A Monos ezen gondolati boltív sarokköve.
