Némi fenntartással, de óriási kíváncsisággal érkeztem meg a NextArt Galériába Szöllősi Géza KITIN, “Handmade Hollywood” kiállításának megnyitójára. A fenntartás azonban hamar csodálattá változott. Kicsit olyan érzésem támadt, mintha egy extrém filmes kulisszajáráson lennék, ahol egy science fiction film szereplőit látom. Aprólékosan kidolgozott figurák, élőszövet és élettelen nagyszerű ötvözete jelent itt meg. Leginkább a a Ragadozó című Schwarzenegger-filmet idézi.
A magyar film rajongóinak minden bizonnyal ismerősen cseng Szöllősi Géza neve. Ha máshonnan nem, Pálfi György Taxidermia című filmjének különleges képi világa kapcsán, melyet többedmagával készített. Az 1977-ben született Szöllősi Géza azonban a látványtervezés mellett képzőművészettel és grafikával is foglalkozik. 1997-1999 között a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán festészetet tanult, majd 1999-2004 közt a MOME grafika szakának hallgatója. 2003-ban Erasmus-ösztöndíjjal egy szemeszterig a University for the Creative Arts (Maidstone, Anglia) fotómédia tanszékének diákja.
Diplomamunkájával, Taxidermia design- és koncepcióprogramjával elnyerte a Vizuális kommunikáció tanszék legjobbjának díját, majd a 2004-es Nemzeti Grafikai Biennálén a Magyar Formatervezési Tanács különdíját.
A 2006-ra elkészült film csoportos látványtervezői elismerést is kapott a 37. Magyar Filmszemlén.
A Taxidermia sikere nyomán Szász János már azért kereste meg, hogy special art designerként működjön közre az Ópium – egy elmebeteg nő naplója című filmben, amely a filmszemle rendezői díját kapta.
De már az egyetemen elkezdett kísérletezni az élő anyagokkal, konkrétan disznóhússal és kitömött állatokkal. Az ezekből készült alkotások vegyes fogadtatásra leltek. De ez Szöllősit nem tartotta vissza attól, hogy ezen a területen újabb kísérletbe kezdjen. 15 éve foglalkoztatja annak az izgalma, hogy ezekből a fura, biológiai anyagokból, azokat szétbontva, valami mássá alakítsa. Saját elmondása szerint olyan anyagokat keresett, ami semmi máshoz nem hasonlítható, egyedi. Viccesen megjegyezte, hogy van benne némi lustaság is, mert ő már kész szerkezettel dolgozik, szemben például egy szobrásszal, akinek meg kell dolgozni a legapróbb részletek kidolgozásával és mégsem lesz igazán élő.
A mostani kiállítását is az élő anyag határozza meg, mivel bogarak kitin vázát, szárnyát használja fel, a műgyantába öntött futurisztikus lények megalkotásához. Amikor megkérdeztem, hogy hogyan jött az ötlet, azt válaszolta:
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””] Egyszer kaptam ajándékba egzotikus bogarakat és olyan volt, mintha az Alienből ugrottak volna elő. Akkor fogalmazódott meg az ötlet. [/perfectpullquote]
Talán nem meglepő a kiállítás címe sem, KITIN, avagy Handmade Hollywood.
A megnyitó beszédet Nemes Z. Márió esztéta, költő celebrálta, igazán találóan vonva párhuzamot olyan ikonikus hollywoodi filmekkel, mint a Jurassic park és az Alien. Ezekben a filmekben jól nyomon követhető, a Hollywoodra oly annyira jellemző gigantománia. Ezzel szemben Szöllősinél ezek a lények finom kézműves munkák eredményei, aprólékosan kidolgozott művek, amik inkább az ékszerkészítéshez hasonlíthatók. Úgy fogalmazott:
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””] Az Idegenek itt vannak, hogy milyen szándékkal jöttek, az még nem tudható. De bárhogy is, van bennük valami rejtett szexualitás. Nevezzük rajongói FanArt-nak, ami popkulturális mitológiává bővül. Ez az álomtömb, amit itt láthatunk, a befogadó közönségtől függően válik azzá, ami. [/perfectpullquote]
Érdemes ellátogatni a NextArt Galériába és röpke utazást tenni Szöllősi Géza különös, futurisztikus világába. Mert higgyük el bátran: a KITIN visszatér!
