Elképesztő jelentőségű régészeti kincs került elő Aten városában
Egyiptomi régészek szenzációs felfedezést tettek: megtalálták az ókori Egyiptom legnagyobb városát, Atent, amely évezredekig bújt meg a Királyok völgyében a homok alatt.
Betsy Bryan, a Johns Hopkins Egyetem régész- és egyiptológus professzora szerint ez a felfedezés csak Tutanhamon fáraó sírkamrájának feltárásához mérhető, írja a The Guardian.
A korábbi egyiptomi régészeti miniszter, a neves egyiptológus, Zahi Hawass jelentette be, hogy csapata a Luxor közelében megtalálta az elveszett aranyvárost.
A város 3000 éves, III. Amenhotep fáraó uralkodása alatt alapították, majd Tutanhamon és Ay fáraó is megtartotta. Aten a legnagyobb kiterjedésű település, amelyet eddig Egyiptomban feltártak. Korábban több külföldi régészcsapat is próbálta megtalálni a várost, de nem jártak sikerrel
– nyilatkozta Hawass.
Az ásatás tavaly szeptemberben kezdődött III. Ramszesz és III. Amenhotep sírja közötti területen. Néhány héten belül, legnagyobb meglepetésükre, a régészek minden irányban vályogtéglákba ütköztek, amelyeken III. Amenhotep pecsétje díszelgett. Egy szinte teljesen ép fallal körbevett, kiváló állapotban lévő települést találtak, ahol még a mindennapi élethez szükséges tárgyak is olyan érintetlen állapotban maradtak meg, mintha csak az előző napon tették volna le az ókori lakók.
Lopott egyiptomi műkincseket próbáltak eladni Londonban
Leállítottak egy aukciót Londonban, mert lopott műkincseket próbáltak eladni.
Kapcsolódó cikk
Hét hónap alatt teljes városrészek feltárását sikerült elvégezniük: megkülönböztettek közigazgatási és lakóövezeteket, még egy pékséget is találtak épen maradt kemencékkel. A házakból tároló edények, színes agyagedények, ékszerek – elsősorban gyűrűk –, szkarabeuszamulettek kerültek elő szép számban.
Egyiptom fénykorának mindennapjai
Amikor III. Amenhotep, az Újbirodalom egyik legjelentősebb fáraója trónra lépett az i. e. 14. században, az Eufrátesztől a mai Szudánig terjedő birodalmat örökölt.
Uralkodása közel négy évtizede alatt Egyiptom egyik fénykorát élte, virágzott a gazdaság, a kereskedelmi kapcsolatok és kultúra. Alattvalói monumentális épületeket alkottak, köztük például a memnoni kolosszusokat, az uralkodó és felesége hatalmas kőszobrát Luxor közelében. A leletek révén tehát bepillantást nyerhetünk a virágkorát élő ókori Egyiptom mindennapjaiba.
A régészek remélik, hogy hamarosan további értékes felfedezéseket tehetnek, ahogyan nemrégiben több sírkamrát is feltártak a sziklákba vájt lépcsőkön keresztül.
A 2011-ben egyiptomi kormányváltáshoz vezető arab tavasz eseményei miatt kialakult bizonytalan politikai helyzet megrendítette az ország egyik legfontosabb gazdasági szektorát, a turizmust. Egyiptom azóta minden eszközzel arra törekszik, hogy visszahódítsa a látogatókat, elsősorban az ókori műemlékeire támaszkodva. Tavaly is több kiváló állapotban lévő szarkofágot találtak, ezeket igyekeznek hatalmas sajtónyilvánosság előtt bemutatni.
Április elején tizennyolc király és négy királynő múmiáját – köztük III. Amenhotep és főfelesége, Tije maradványait – szállították át ünnepélyes felvonulás keretében a kairói Egyiptomi Múzeumból az új Egyiptomi Kultúra Nemzeti Múzeumába.
Merer, az egyiptomi építőmester 4600 éve papiruszon vezette a Kheopsz-piramis építési naplóját
Akkurátusan feljegyezte, hogy melyik nap hol és mit dolgoztak az emberei, valamint megdőlt az a mítosz is, hogy az egyiptomiak nem hajóztak.
