Nem kis fába vágta a fejszéjét a Katona József Színház: színre vitte Alfred Döblin 1929-es Berlin, Alexanderplatz című regényét. Az irodalmi alkotás sikerét és húsbavágó mondanivalóját jelzi, hogy már ’31-ben megszületett az első filmes adaptáció. A műből aztán 1980-ban tévés minisorozat készült a legendás Rainer Werner Fassbinder rendezésében. Ilyen előzmények után azzal az elvárással ültem be a főpróbára, hogy nagyot kell szólnia a színpadi verziónak.

A feladat nem kevesebb, mint megjeleníteni a ’20-as évek végének Berlinjét. Az ikonikus nagyvárost, annak emblematikus, mindig zajos, forgalmas közterét és a nyomornegyedekben tengődő, szegény, kisiklott sorsú emberek hétköznapjait. No, meg elmondani egy olyan antihős történetét, aki többet akart az élettől egy vajas kenyérnél, de sokszor még arra sem volt pénze.

A súlyos veszteségeket eredményező világháború után járunk, a nemzeti szocialista mozgalom előretörésének idején.

Egy skrupulusok nélküli ország skrupulusok nélküli nemzedéke ez: kurvák, csavargók, kalandorok, bűnözők, munkanélküliek, lumpen elemek, kitartottak és stricik színes-szagos világa.

Ebben a közegben él Franz Biberkopf, szállítómunkás, aki a darab hangulatát meghatározó alapszituáció szerint féltékenységében megöli a barátnőjét. A színpadi mű Mészáros Béla főszereplésével azt mutatja be, hogy e szörnyű tett ellenére, börtönbüntetése letöltése után igyekszik becsületesen élni.

Keresztes Tamás (b), Mészáros Béla (j) / Fotó: Dömöky Dániel_Katona József Színház

De vajon sikerülhet-e ez egy moral insanity-nek?  Attól ugyanis, hogy valaki állandóan azt hajtogatja, jobb ember akar lenni, még nem feltétlenül válik azzá. Nem elég tisztességesnek látszani, annak is kell lenni. Biberkopf viszont egy mélységek és magasságok nélküli ember, akinek sem a szíve, sem az esze nincs a helyén. S mikor a lelkiismeretet osztogatták, pont hiányzott.

Szerelmet, barátságot, a valakihez tartozás érzését és egy jól fizető állást akar. Tök normális ez, hiszen mindannyian erre vágyunk.

De mi van akkor, ha emberünk nem tiszteli a nőket, könnyen eljár a keze? Ha olyan férfiakkal barátkozik, akikkel nem kellene? És olyan melókat vállal el, amilyeneket nem ajánlatos?

A darab célul tűzi annak az összefüggésnek az ábrázolását is, hogy az egyén törekvéseit miként befolyásolják a történelmi események. Hogyan hat a személyes életútra a konkrét társadalmi-gazdasági-politikai környezet? Ne felejtsük el, hogy a történet a weimari köztársaságban játszódik! A vesztes világháború anyagi és morális következményei alól a lecsúszott, elszegényedő, demoralizálódó embermilliók nem tudják kivonni magukat. Az ő sorsuk együtt formálódik a fasizálódó nagyvároséval.

Szirtes Ági (b), Mészáros Béla (j) / Fotó: Dömölky Dániel_Katona József Színház

2018-ban klisék nélkül megmutatni az egykor volt Berlin kevésbé tetszetős arcát, és egy zátonyra futó jellemfejlődés párhuzamos történetét, nem kis kihívás. A darab igyekszik eredeti megoldásokkal dolgozni. Ízelítőül: ilyen az első felvonásban elhangzó techno betét, ami a ’20-as évek berlini lokáljainak fülledt, laza erkölcsű világát hivatott megidézni. Meglepően jól működik ennek, a korszaktól teljesen idegen és akkor még nem is létező zenei műfajnak az alkalmazása. Mennyire más ez, mint Bob Fosse Cabaret-ja, mégis mennyire hasonló az atmoszféra teremtő ereje.

De kitart-e a frappáns megoldások lendülete a második felvonásra is? Leköti-e a végig a figyelmet a súlyos kérdéseket feszegető darab?

Ebben a színpadtechnikára és a színészekre óriási feladat hárul.

Adja magát a kérdés, hogy a nagy elődök után működőképes-e a sztori a színpadon is: sikerült-e megidézni a mára már szerencsére letűnt idők Berlinjét. Meg tudja-e mutatni az alkotócsapat a szimbolikussá vált Alexanderplatz nyüzsgő mindennapjait és a várossal együtt morális züllésbe sodródott tömegek lelkületét?

Berlin, Alexanderplatz nyílt próba

2018. március 10-én mutatja be a Katona József Színház Alfred Döblin Berlin, Alexanderpaltz című regényének színpadi változatát, Kovács D. Dániel rendezésében. Adaptáció: Mikó Csaba. Dramaturg: Bíró Bence. A darab nyílt próbájának összefoglalója. Készítette: Kazimir Annamari

A Berlin, Alexanderplatz bemutatója március 10-én volt. A következő előadásra ezen a linken tudtok jegyet vásárolni.

SZEREPLŐK

Franz Biberkopf Mészáros Béla
Henschke Bezerédi Zoltán
Ida Borbély Alexandra
Bruno/Ziege Dankó István
Nachum/Terah Dér Zsolt
Pums Elek Ferenc
Reinhold Keresztes Tamás
Herbert/Deske Kocsis Gergely
Meck Kovács Lehel
Lina/Trude Mészáros Blanka
Éva Pálmai Anna
Mieze Pálos Hanna
Cilly Pelsőczy Réka
Minna/Franzie Rujder Vivien
Bastné Szirtes Ági
Georg Takátsy Péter
Willi Tasnádi Bence
Elizer/Sarug Vajdai Vilmos
Karl/André Vizi Dávid e.h.

Továbbá: kurvák, rokkantak, orvosok, betegek, berlini járókelők.

ALKOTÓK

Tér Horváth Jenny
Jelmez Nagy Fruzsina
Hang Keresztes Gábor
Zene Freakin’ Disco
Mozgás Horkay Barnabás 
Fény Lohár Antal
Vizuál Bartha Máté
Dramaturg Bíró Bence
Dramaturg konzulens Radnai Annamária
Ügyelő Héricz Anna
Súgó Fejes Vera
Asszisztens Sütheő Márton
Rendező Kovács D. Dániel
Hirdetés