A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) kezelésébe kerül és megújul a Magyar Írószövetség Bajza utcai székháza.
A székháznak a Magyar Írószövetség és társintézményei által használt mintegy 1300 négyzetméteres része továbbra is a magyar állam tulajdonában marad, de a tulajdonosi jog gyakorlója nem a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt., hanem a PIM lesz – mondta el Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke csütörtökön Budapesten. Hozzáfűzte: az épület sosem volt a Magyar Írószövetség tulajdona, ezért nem is tudja “elherdálni” azt.
A Károlyi-palota a magyar irodalom, a Bajza utcai épület a magyar írók háza lesz – emelte ki a sajtótájékoztatón Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója.
Visszafogott becslések szerint a műemlék jellegű, rendkívül rossz állapotú székház PIM-hez kerülő ingatlanrészének felújítása mintegy 1,2 milliárd forintba fog kerülni. A teljes felújítást öt éven belül szeretnék elvégezni. A részletes felújítási koncepció – együtt a PIM teljes múzeumhálózatának mintegy öt milliárd forintos ingatlanfejlesztési terveivel – várhatóan 2020-ban kerül a kormány elé.
Demeter Szilárd, a PIM új igazgatója régészekkel keresteti Petőfi Sándor földi maradványait
A sajtótájékoztatón Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója hangsúlyozta: a fehéregyházi csatateret, ahol vélhetőleg Petőfi Sándor is elesett 1849. július 31-én, még sosem kutatták korábban modern régészeti módszerekkel, tudtuk meg az MTI-től. A kutatás eredményeit közös kiadványokban és kiállításokon fogja bemutatni a két múzeum. A hadirégészet területén komoly eredményei vannak a HM Hadtörténeti Intézetnek és Múzeumnak.
A legsürgősebb tennivalók között van a jelenleg életveszélyes elektromos hálózat, valamint az elavult nyílászárók cseréje is – mondta Demeter Szilárd.
A Bajza utcai épületben az Írószövetség mellett a többi írószakmai szervezetnek is szeretnének irodákat biztosítani. A Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) jelenleg is az épületben működik, de helyet kínálnak a József Attila Körnek (JAK) és a Szépírók Társaságának is. Utóbbi egyébként az első megkeresésre azt jelezte, hogy nem kíván élni a lehetőséggel.
A Magyar Írószövetség ingyenes használatában a második emeleti irodák, mintegy 200 négyzetméteres épületrész marad.
Az 1911-ben épült szecessziós épület a Magyar Írószövetség és társszervezetei által használt nagyobbik, mintegy 70 százaléknyi része 2014-ben került a terézvárosi önkormányzattól a magyar állam tulajdonába, az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá. 2015 novemberében a Magyar Írószövetség ingyenes használatba vehette az épületrészt egy kormányhatározat értelmében – idézte fel Szentmártoni János.
MTI / Mohai Balázs
A Bajza utcai épületben jelenleg az Írószövetség helyiségein és a FISZ irodáján kívül a Kortárs Kiadó és folyóirat szerkesztőségi szobái, pillanatnyilag kihasználatlan, felújításra szoruló terek, valamint magánlakások is vannak.
Hangsúlyozta: kompromisszumos, előremutató megoldás született most a székház ügyében. A Magyar Írószövetség 1989 óta civil szervezetként működik és sosem tudta kigazdálkodni az épületrész mintegy havi 1,5 millió forintos bérleti díját, ezért mindig állami átvállalásra volt szükség, de állagmegóvásra, felújításra így sem volt fedezet.
Azt az összeget, amelyet az Írószövetség eddig az épületrész fenntartására, a jelentős összegű rezsire költött, mostantól valódi szakmai munkára fordíthatja – mondta el. Hozzátette: a megállapodás fontos része, hogy ezzel a szervezet jelentős értéket képviselő könyvtárállománya a PIM révén állami védettség alá kerül.
Szentmártoni János kiemelte, az Írószövetség a felbecsülhetetlen értékkel bíró irat- és dokumentumgyűjteményét a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívumnak (RETÖRKI) adományozza a szakszerű tárolás, állagmegóvás és a már megkezdett feldolgozás és publikálás folytatása céljából.
A jövőre 75 éves irat- és dokumentumtár igen gazdag anyagának mérete mintegy 70-80 folyóméter – mondta el Riba András László történész, a RETÖRKI osztályvezetője a sajtótájékoztatón.
