Negyven magyarországi és határon túli közintézményben, megyei könyvtárakban, múzeumokban, egyetemeken és más kutatóhelyeken lesz elérhető a világ legnagyobb digitális videóinterjú-gyűjteménye.
A Dél-Kaliforniai Egyetem (USC) Soá Alapítványának Vizuális Történelmi Archívuma több mint 54 ezer életút-interjút tartalmaz genocídiumok túlélőitől és szemtanúitól.
Monok István, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Könyvtár és Információs Központ főigazgatója hétfőn Budapesten elmondta:
a könyvtár szervezetében működő Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) Nemzeti Programon keresztül a magyar állam négy részletben megvásárolja a hatalmas forrásanyag örökre szóló hozzáférési jogát a ProQuest tudományos tartalomszolgáltató cégtől.
A Vizuális Történelmi Archívum életút-interjúinak túlnyomó része a holokauszt túlélőivel és szemtanúival készült, az adatbázis azonban az elmúlt években kibővült az 1915-1923 közötti örmény népirtás, a ruandai tuszik ellen folytatott 1994-es genocídium, az 1937-38-as nankingi mészárlás, az 1978 és 1996 között guatemalai népirtás és az 1975 és 1979 közötti kambodzsai genocídium témájában készült anyagokkal.
Az archívum digitalizált, indexált és percre lebontva kereshető, hiperhivatkozásokkal ellátott tartalmának kutatását 64 ezer kulcsszó; 1,8 millió név és több mint 710 ezer kép segíti.
Az archívum bemutatóján Karen Jungblut, az USC Soá Alapítvány globális kezdeményezésekért felelős igazgatója hangsúlyozta: az adatbázis több mint 114 ezer órányi, összesen 41 nyelven és 62 országban rögzített videóinterjút tartalmaz, ezzel a legnagyobb a hasonló típusú digitális történelmi archívumok között.
A Pantheonban helyezték végső nyugalomra a női jogokért küzdő Simone Veil holokauszttúlélőt
Simone Veil túlélte az auschwitzi haláltábort, és szabadulása után a nők jogaiért szállt síkra. A kétgyermekes asszony az európai politikában is fontos szerepet játszott.
A adatbázisban több mint 700 Magyarországon, és több mint 1300 magyar nyelven felvett oral history interjú található, mintegy hatezer interjúalany született Magyarországon, és több mint nyolcezren beszélnek a második világháború előtti, alatti és utáni Magyarországról az interjúkban.
Rafael Sidi, a ProQuest alelnöke az eseményen elmondta: az EISZ az első országos szintű kezdeményezés, amely megvásárolta az archívumhoz való hozzáférési jogot.
Ma minden korábbinál fontosabb toleranciára, a gyűlölet elutasítására tanítani a fiatalokat, az archívum ennek az eszköze is.
