Élő Csenge Enikő verse: Praktika.
Praktika
Rajzoltam egy tájat csupasz fákkal, sárga kövekkel,
karnyújtásnyira sétálunk a parton.
Apádról mesélsz, bontott kabátban vacogok,
hátha meglátod, kiöltöztem neked.
Leülnék, de a januárban semmi sem száraz.
Végül egy játszótér mászókáján megállapítjuk,
hogy nem könnyű, de elhagyunk mindent, ami hátráltat.
Egyszerű praktikák, én a panorámát, te az arcomat dicséred.
Rajzoltam egy tájat és te megint benne vagy,
az esti fényben fakulnak kontúrjaid.
Egyfelé megyünk,
kiszámítom, mikor vagy ott, ahol én is lehetnék,
és amíg áthajolsz a korláton, hogy a víztükör verje vissza kifogásaid,
én egyszerűen csak kikerüllek.
