Először jelenik meg magyar kiadásban Frida Kahlo világhírű mexikói festő (1907-1954) életének utolsó tíz évében vezetett naplója Szabó T. Anna fordításában.

A festőművész naplójából kiderül, Frida mennyire vágyott az életre

Frida Kahlo kultusza az egész világot meghódította, a feminista mozgalom egyik ikonjává vált, számos film készült róla, az egyik legismertebb a Salma Hayek főszereplésével forgatott Frida (2002). A festő képeit Magyarországon először 2018-ban a Nemzeti Galériában állították ki.

A kiállítás posztere, Frida Kahlo tövisnyakláncos önarcképe egy teljes éven keresztül bámult rám a dolgozószobám faláról

idézte fel Szabó T. Anna, aki a kilencvenes években ismerkedett meg a művész munkáival.

Az 1907-ben Mexikóvárosban született Kahlo, akit 17 éves korában súlyos közlekedési baleset ért, majdnem 30 operáción esett át, egész életét végig kísérte a testi szenvedés, amely festményein is megjelenik. A napló Szabó T. Anna szerint abban is segít, hogy ne csak azt a Fridát lássuk, aki számos önarcképén megjelenik. Minden fájdalma ellenére vágyott az életre. “Viva la vida” – hirdette. A napló élete utolsó tíz évében ábrázolja a világgal való kapcsolatát – tette hozzá a költő, író, műfordító.

A naplót a spanyol szöveggel párhuzamos angol közvetítéssel fordítottam, de végig követtem az eredetit és több szövegkiadást is felhasználtam segédeszközként

–  mondta el Szabó T. Anna.

Frida szövegei szabadversként szárnyalnak. A vers jelleg a spanyol nyelv muzikalitásából is következik, emellett az is jellemző, hogy asszociatívan gondolkodott. Szavakkal festett. A szavak hangzása érdekelte, és engem is ez a muzikalitás fog meg a költészetben

– magyarázta.

Szabó T. Annát is meglepte a Frida Kahlo napjójában tapasztalt költői intenzitás

A több tucatnyi vízfestményt és rajzot, különböző színekkel írt bejegyzéseket tartalmazó naplóban Frida gyakran fogalmazza meg Diego Riverához fűződő szenvedélyes szerelmét. “Megértettem ebből a naplóból, hogy milyen izzó intenzitással szerette Diegót. Megrázó, mert éppen úgy megjelenik benne a testi és lelki vonzódás, mint a művész tisztelete”.

Szabó T. Anna szerint a napló politikával foglalkozó részét volt a legnehezebb lefordítani.

Bár értem, hogy máshonnan és máshogy látta, de Kelet-Európából nézve rettenetes volt olvasni, hogy „Éljen Sztálin”, ugyanakkor tanulságos is volt fordítani, a saját gyerekkori diktatúratraumám miatt

 – mondta.

Mivel Frida Kahlót festőként ismerjük, őt meglepte az a költői intenzitás, amit el tud érni, pusztán szavakkal. “A sűrítettség, az asszociativitás és a szenvedély együtt van jelen a szövegeiben, de a képek nélkül sok mindent valóban nehéz értelmezni.”

1953-ban, egy évvel halála előtt, egyik lába amputálását követően jegyezte le naplójában az egyik legtöbbet idézett frázisát: “Minek nekem a láb? Van helyette szárnyam!”

Az ezer példányban nyomtatott kötet a POKET zsebkönyvsorozat legújabb darabja, amely február 13-tól kapható a POKET könyvautomatákban és online. A fakszimile kiadás első részében az eredeti napló oldalai lapozhatók, majd két értekezés után következik a napló szövegének magyar fordítása – tájékoztatta az MTI-t a napló kiadásán dolgozó Sidó Anna művészettörténész.

Kapcsolódó cikk

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet