Tudományos vizsgálatok segítségével azonosítottak egy több mint 110 éve a Szépművészeti Múzeumban őrzött, antik szobortöredéket. Mint kiderült, a büszt Hadrianus római császárt ábrázolja, ráadásul ebből a szobortípusból csak négy darab lelhető fel a világon, írja az MTI.
Az 1908-ban a Szépművészeti Múzeumba került, fej nélküli mellszobor első pillantásra keveset árul el. Egy ruhátlan férfi bal vállán csupán egy ruhakapcsoló tűvel rögzített köpenyt látni, a mellén pedig egy keresztbe húzódó szíjat. Azonban a köpeny és a szíj könnyen meghatározható: az előbbi a római hadvezérek jellegzetes rangjelző ruhadarabja, a paludamentum, az utóbbi pedig egy kardszíj. A büszt tehát harcosként és katonai parancsnokként jeleníti meg az ábrázolt személyt.
Hans Rupprecht Goette berlini régész, az Antik Gyűjtemény készülő szobrászati katalógusának egyik szerzője felfigyelt egy további részletre is: a kettős kardszíj megcsavarodik a mellen. Ez a látszólag jelentéktelen apróság segít eldönteni, hogy kiről készült a büszt. A motívum ugyanis mindössze három további római mellképen fordul elő, amelyek fürtös hajú, szakállas ifjút ábrázolnak. A kutatók szerint a budapesti büsztöt is hasonló fejjel kell elképzelni.
Római éremképek alapján az ifjú Hadrianus császárként azonosítható, aki 117 és 138 között uralkodott, korábban pedig Pannonia helytartója is volt. Ez a portrétípus eltér a császár szokásos ábrázolásmódjától, és csupán két nagyon rövid időszakban fordul elő.
118-ban, amikor Hadrianus trónra került, illetve uralkodása legvégén. A büszt stilisztikai jellemzői a későbbi keltezést támasztják alá, a szobor tehát 137-138 körül készülhetett.
Több mint 100 éves rejtély oldódhat meg: Leonardo da Vinci tulajdona lehet a szobor, amelyen Szűz Máriát ábrázolta
Ha feltevése igaz, ez az egyetlen szobor, amely fennmaradt a reneszánsz mestertől. A terrakotta szobrot jövő hónapban fogják kiállítani Firenzében azon a retrospektív kiállításon, amelyet a Strozzi-palotában rendeznek Leonardo mesterének, Andrea del Verrocchio (1435-88) firenzei reneszánsz művésznek szentelve – adta hírül a The Art Newspaper művészeti hírportál.
Egy most lezáruló vizsgálat során Danielle Decrouez genfi kutató és munkatársai végigelemezték az Antik Gyűjtemény márványait, hogy meghatározzák, hol bányászták a követ, és sikerült megállapítaniuk, hogy ezt a szobrot göktepei márványból faragták. Ezt a márványfajtát csak nemrégiben fedezték fel Törökországban, az ókori nagyváros, Aphrodisziasz mellett. A 2. században ez számított a legjobb minőségű márványnak, ebből faragták az uralkodó réteg és a császár számára készülő szobrok színe-javát.
Restaurálás közben 240 éves titkos üzenetre bukkantak egy Krisztus szobor belsejében
A már említett két papírlap a közeli El Burgo de Osma katedrálisának káplánja írt. Joaquín Mínguez, aki 1777-es keltezéssel írta alá levelét, beszámolt arról, hogy a szobrot Manuel Bal faragta, valamint információkat közölt az adott korszak gazdasági, vallási, politikai helyzetéről. Leírta például, hogy milyen volt a püspökség termése, mik a gyakori betegségek – maláriás láz, tífusz.
A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy hátul a büszt támasztéka gomba alakú, ezt a formát pedig az athéni szobrászműhelyek használták. A múzeum közleményének összegzése szerint tehát a büszt, amelyet athéni szobrász faragott a legjobb minőségű, aphrodisziaszi márványból, Hadrianus császárt ábrázolja élete végén, fiatal harcosként és hadvezérként.
Egy új tanulmány kimutatta: a múzeumlátogatás jó hatással van a stresszre
A brit Művészeti Alap nemrég megjelent tanulmánya kimutatta: az emberek 63%-a azért jár múzeumba, hogy megszabaduljon a stressztől. Viszont mindössze 6% jár rendszeresen galériákba és múzeumokba. Az is kiderült, hogy akik sűrűbben kapcsolódnak ki a művészet segítségével, elégedettebbek az életükkel.
Hadrianus portrétöredékével a Szépművészeti Múzeum Muszeion elnevezésű kamarakiállítás-sorozatának új tárlatán találkozhatnak a látogatók.
