Márciusban egyetlen estére került mozikba az Imagine Dragons Smoke + Mirror Live című koncertfilmje. Nehezen álltam fel a székemből a film végén. Nem csak azért, mert olyan jó volt, hanem olyan erővel szorítottam össze a lábam, hogy kiment belőle a vér. Az Imagine Dragons-film az első vágóképpel belerobbant az éterbe és nem engedett el senkit a végéig.
A lelkem mélyén gátlástalanul őrjöngtem és valószínűleg mindenki más is, aki a teremben ült, ugyanis a kezdeti feszengést felváltotta a konstans halk dudorgás, és ha lett volna elég hely és bátorság, előbb-utóbb biztosan valaki ugrálni kezdett volna. Valószínűleg ha úgy őrjönghettem volna, ahogy csak kívánok, most azt a történetet írhatnám le, hogyan nem láttam az Imagine Dragons Smoke + Mirror Live koncertfilmet, és miképpen tiltottak ki a Toldi Moziból.
Kezdetben a legtöbb emberben megvoltak a kétségek azzal kapcsolatban, hogy egy instant rajongói filmet fognak látni.
Némileg szorongva mentem be, és imádkoztam, hogy ne egy Disney-féle, mérhetetlenül kínos és kellemetlen One Direction-filmmel kelljen kitörölnöm életem egyik legjobb Sziget Fesztiválon szerzett koncert élményét.
De szerencsére teljesen feleslegesen rettegtem ettől. Az Imagine Dragons egyszerű, letisztult és iszonyatosan nagyot üt, ha koncertjén van az ember. A film is pontosan ilyenre sikerült. A világhírű zenekar tavaly júliusi, torontói koncertjét mutatja meg, ahol a 15 ezer fős tömeg egy emberként énekelt együtt Dan Reynolds-zal. A filmről és a turnéról a Rolling Stone készített interjút Reynolds-zal:
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””] Mindig akartunk egy ilyet csinálni, de végül csak most lett lehetőségünk összehozni, és úgy éreztük, hogy ennek a turnénak igazán volt egy különleges hangulata… Meg akartuk ezt örökíteni, és rájöttünk, hogy igazán király lenne olyan formában csinálni, ahol a rajongók összejöhetnek, és valami ilyesmit megtapasztalhatnak… [/perfectpullquote]
A frontember arról is beszélt, hogy fontosnak tartja a social mediát, hiszen ez a legegyszerűbb út ahhoz, hogy kapcsolatot tartsanak a rajongókkal. A turné pedig hamarosan a végéhez ér, így az elmúlt 8 év masszív koncertezései után most egy kis pihenő következik. Volt idő, amikor alig 100 ember előtt játszottak. Az együttes különleges kapcsolatot ápol a rajongókkal. Ennek kapcsán az énekes arról is beszámolt az interjúban, milyen érzés volt először nagy közönség elé állnia:
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””] Emlékszem az első alkalomra, amikor nagyobb színpadon álltam és ideges voltam amiatt, hogy talán nem lesz elég intim a koncert, mert csak arról a 4 évről voltak ismereteim, amikor klubokban játszottunk [/perfectpullquote]
– emlékezett vissza Reynolds.
A film az elejétől a végéig látványos, lendületes és iszonyatosan pörög. Ha a reggeli ébredésig alvás helyett a Toldi Moziban tölteném az estét, újra és újra megnézve, és lehet, kipihentebb lennék reggel, mint nyolc óra alvás után. A koncerten átélt feszültséglevezető élményt tökéletesen visszaadta a Smoke + Mirrors Live. A rázós dobszólókat, valamint Sermon és McKee karakteres gitárszólóit tartogatja azok számára a film, akik nyitottak erre az élményre.
Az Imagine Dragons-ba valószínűleg azért szerettem bele, mert tökéletesen megértették velem, hogy milyen az, ha az ember nem szereti magát, és a puszta lénye keltetője mindenféle őskáosz-közeli dolognak.
Ezek mellett azért kedveltem meg, mert azt is realizáltam általuk, hogy totál természetes, hogy a szerelem piszkosul tud fájni, és mindent értékelni kell, amit az életben megkaphatsz, mert csak egyszer lesz rá lehetőséged.
A lényeg, hogy mindenki, aki teheti nézze meg, hogy addig a pár hétig, amíg tart ez a szürke, tavasz-ellenes idő, lelkiekben és testben is felturbózza magát, hogy végül örömmel konstatálja, hogy 2016 talán egyre jobb lesz.