A legnagyobb koronavírus-szakértők szerint legfeljebb egy év alatt mindenkit be kellene oltani

Ha a szegényebb országokban huzamosabb ideig nem jutnak az emberek időben koronavírus elleni vakcinához, az egy sokkal fertőzőbb hullámot indíthat el. Az ellen pedig már nem biztos, hogy hatásosak a jelenlegi vakcináink. 

Versenyfutás a koronavírus mutánsaival

Maximum egy évünk van addig, amíg az első generációs koronavírus elleni vakcinák hatásosak maradhatnak, ám utána már jó eséllyel módosítani kell a készítmények összetételén, állítják egybehangzóan a világ legnevesebb koronavírus-járvánnyal foglalkozó tudósai. 

A szakértők régóta hangoztatják, hogy a világ országainak összehangolt módon, közösen kell fellépnie, ha sikeresen akarják legyőzni a Covid-19-et, írja a The Guardian. Ez a vírus jellegéből is adódik, mivel a folyamatosan felbukkanó új mutánsok sokkal fertőzőképesebbek, halálosabbak lehetnek, amelyek az oltóanyagokra is kevésbé reagálnak.

globalis atoltottsag koronavirus
Oltópont Montevideóban / Fotó: Pablo Porciuncula/AFP/Getty Images

28 ország legnevesebb szakintézményében dolgozó 77 járványügyi szakértő, virológus, infektológus bevonásával készült felmérést az Emberek Vakcinaszövetsége elnevezésű csoport készítette, amely olyan nagy nemzetközi szervezeteket egyesít, mint az Amnesty International, az Oxfam és az UNAIDS. 

A szakértők 88%-a egyetértett abban, hogy ha huzamosabb ideig nem alakul ki a globális szintű nyájimmunitás, vagyis alacsony marad az átoltottság szintje, akkor az elősegíti a jelenlegi ismert oltóanyagoknak ellenálló vírusmutánsok kialakulását.

Naponta jelennek meg új vírusvariánsok. Egy részük sokkal életrevalóbbnak bizonyul, mint az elődeik, azaz eredményesebben terjednek, fertőzőképesebbek, és akár még olyan immunválaszt is kiválthatnak, amilyeneket a korábbi mutánsok nem. Ha nem oltunk be mindenkit a világon, akkor teret engedünk az egyre veszélyesebbé váló mutáns vírusoknak, amelyek ellen már nem lesznek elengedőek a jelenleg ismert oltóanyagok

– nyilatkozta Gregg Gonsalves, a Yale Egyetem docense.

Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

A jelenleg engedélyezett vakcinák régi és újabb technológiák alapján készültek. Az mRNS alapú vakcinákat, mint a Pfizer/BioNTech és a Moderna oltóanyagát gyorsan, hónapokon, heteken belül lehet módosítani az újabb vírustörzshöz. A probléma az, hogy ezek drága vakcinák, és a szegényebb országok számára kevésbé elérhetőek azért is, mert a -70 fokon történő tárolás miatt relatíve bonyolultabb megszervezni a disztribúciójukat. 

A Covax túl alacsonyra tette a lécet

Mindeközben a gazdag országokban, mint az Egyesült Királyság vagy az USA, a népesség negyedének már be is adták legalább az első adag oltóanyagot, és többszáz millió vakcinát lefoglaltak a gyártóktól, miközben virágzik a vakcinaturizmus. Dél-Afrikában vagy Thaiföldön ezzel ellentétben még a lakosság 1%-át sem sikerült beoltani. 

A Covax, a nemzetközi vakcinaszövetség abban bízik, hogy 2021 végéig az alacsonyabb jövedelmű országok népességének legalább 27%-át beoltják.

Sajnos nem látjuk azt az igyekezetet globális szinten, amelyre a gazdag országok törekednek, hogy nyárra a minden felnőtt állampolgárt beoltsanak. Ehelyett a Covax év végéig 27%-kal kalkulál, és még az sem biztos, hogy tudják hozni ezt az arányt. Ez egyszerűen kevés!

– jelentette ki Max Lawson, az Oxfam egyenlő feltételek politikájáért felelős vezetője. Az Emberek Vakcinaszövetsége ezért felhívja a koronavírus vakcinákat fejlesztő cégeket, hogy osszák meg a többi oltóanyaggyárral a technológiájukat és a tudásukat, hogy felgyorsuljon a vakcinák előállítása.

Fontos lenne minél szélesebb körben felismerni, tette hozzá Lawson, hogy hosszú távon az alacsony átoltottság is ugyanúgy veszélyekkel jár.

Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

Ez is érdekelhet

Top sztorik a rovatból