A három nagyhatalom nem vesz részt a WHO égisze alatt a koronavírus legjobb ellenszer kifejlesztéséért és elosztásáért létrejött globális megállapodásban.
Önkényes nagyhatalmak külön utakon
Az egész világot izgalomban tartja, hogy mikor készül el végre az újtípusú koronavírus elleni oltóanyag. Júniusban három vakcina is célegyenesbe jutott, azóta viszont az AstraZeneca kísérleteit le kellett állítani – ebből az anyagból rendelt hazánk is 5 millió dózist. Miközben rengeteg álhír is terjed a vakcinával kapcsolatosan, a tudósok attól is tartanak, hogy többször is meg lehet fertőződni a koronavírussal.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) segít koordinálni azt a hatalmas munkát, amit a Covid-19 vakcina kifejlesztése és az egyes országok közötti szétosztása jelent. A Trump-kormányzat azonban úgy döntött, hogy nem vesz részt ebben a folyamatban, írja a Futurism.
Más módon kell védekeznünk a levegőben terjedő koronavírus ellen
Beszélgetés, köhögés vagy tüsszentés hatására apró cseppecskéket szórunk szét a levegőbe. Ez zárt térben veszélyes lehet, főleg tömegben. Ezért is jellemzően éttermekben, bárokban, templomokban munkahelyeken vagy hajókon alakultak ki koronavírus-gócpontok. A pandémia kitörése óta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hangsúlyozza, hogy a koronavírus elsősorban cseppfertőzéssel terjed, nagyobb cseppek formájában, amelyek az ember arcára kerülnek.
Pedig már 156 ország, köztük 64 jóléti állam, mint Ausztrália vagy Japán aláírták a COVAX nevű kezdeményezést, amely azt szabályozza, hogy a hamarosan elkészülő Covid-19 vakcinából készülő első 2 milliárd dózist az országok milyen mennyiségben és sorrendben kapják meg. A napokban várható, hogy további országok csatlakoznak az egyezményhez, de az USA, Kína és Oroszország távolmaradása feltűnő.
Egységben az erő – és az egészség
„Nem csupán ez a helyes, hanem ez az egyetlen okos dolog, amit az országok tehetnek” – mondta Tedros Adhanom Ghebreyesus, a szervezet főigazgatója szeptember 21-i sajtótájékoztatóján a kezdeményezéshez történő csatlakozásról.
Széles támogatói bázis hiányában előfordulhat, hogy nem sikerül összegyűjteni a COVAX sikeréhez szükséges indulótőkét.
Az az elképzelés, hogy kilenc folyamatban lévő vakcinakutatás elősegítése érdekében az országok egyesítik erőforrásaikat, és az elkészült vakcinából megvásárolnak egy adott mennyiséget. Eddig 3 milliárd dollár gyűlt össze a szükséges 35 milliárddal szemben.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Itt nem jótékonykodunk, hanem ez minden ország legfőbb érdeke. Vagy mindannyian egy irányba evezünk, vagy elsüllyedünk[/perfectpullquote]
– tette hozzá Tedros.
Eközben Kína és Oroszország már megkezdte a kísérleti oltóanyag terjesztését még mielőtt a klinikai tesztek igazolták volna, hogy biztonságosak és hatásosak. Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke is kifejezte már hasonló szándékát, ahogyan azt is, hogy nem fogja támogatni a COVAX-ot.
Az LG high-tech parazitaölő okosmaszkot gyártott, amit össze lehet kapcsolni a telefonunkkal
2020 elején, a koronavírus-járvány vuhani kitörésekor megdöbbenve figyeltük a kétségbeesett, ám kreatív alternatív maszkokról készült fotókat. Aztán a lakosság egész Európában felvásárolta az egészségügyi maszkokat, miközben a hivatalos álláspont még azt sulykolta, hogy csak a betegeknek szükséges viselniük. Közben a tudósok igyekeztek a laikusok számára is látványos módon bizonyítani, miért fékezi meg a vírus terjedését a maszkhasználat.
Az USA már megállapodott oltóanyag-fejlesztőkkel, hogy biztosítsák az ország számára szükséges mennyiséget, ha befejeződött a tesztelés. Ezt a lépést Tedros korábban „vakcina-nacionalizmusnak” nevezte.
