Kilenc éve tartó bírósági eljárás végére került pont a hét elején, amikor egy szövetségi bíróság kimondta, a Facebook a lehallgatás elleni törvény megsértésének megalapozott gyanújával vádolható.
A 215-ös cikkely és a lehallgatási törvény túlkapásai
Öt éve nincs érvényben az amerikai hazafias törvény (Patriot Act) 215-ös cikkelye, amelyet a 2001 szeptember 11-i terrortámadások után hoztak. A cikkely lehetővé tette a titkosszolgálatok számára, hogy emberek millióinak – köztük Angela Merkel – magánbeszélgetéseit hallgassák le. Nem okozott gondot számukra, hogy adatbázist építsenek a begyűjtött személyes adatokból, és így kutassanak potenciális gyanúsítottak után. A Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) még az Obama-kormányzás alatt szigorított feltételek ellenére is olyan emberek adataihoz is hozzájutott, akik valójában soha nem álltak kapcsolatban semmilyen megfigyelt személlyel. Az NSA anno azzal védekezett, hogy valamelyik nagy telekommunikációs cég hibázott, amikor tömegesen adott át hívás- és SMS-adatokat olyanokról is, akiknek a megfigyelését a törvény nem engedte meg.
A szövetségi bíróság most kimondta, hogy a Facebook gyakorlata szerint a felhasználói viselkedés folytonos monitorozása, mégha az a felhasználói élmény javítása és a célzott reklámtartalmak megjelenítése céljából történik is, illegális.
A Facebook kékje most irulhat-pirulhat
Ugye mindenkinek megvannak a kis, felfelé mutató hüvelykujj-gombok, amelyek a hírportáloktól kezdve a blogokon át a recepteket összegyűjtő oldalakig a Facebook megjelenése óta keretbe foglalják az online életterünket? Nos, ezek a kis widgetek még akkor is információkat gyűjtenek a felhasználóról, ha az történetesen nem rendelkezik Facebook-profillal. A visszaélés lehetőségét már sejtetni vélő első jogi botrány 2011-re vezethető vissza.
A Facebook alkalmazottjai „sztrájkba kezdtek”, miután Mark Zuckerberg engedte megjelenni Donald Trump rasszista bejegyzéseit
Az afroamerikai George Floyd május 25-i halála óta egész Amerika lángokban áll. Milliók tüntetnek az országban a rasszizmus és a rendőrök feketékkel szemben tanúsított erőszakos túlkapásai ellen. Számos sztár is megszólalt és fejezte ki szolidaritását a tüntetőkkel, a színesbőrű közösséggel.
A Kilencedik Kerületi Fellebbezési Bíróság nem hagyta helyben a Facebook ügyvédeinek érvelését. Védőbeszédük szerint a törvény alapjául szolgáló lehallgatás aktusa semmilyen szinten nem valósult meg a tech óriás felhasználói viselkedést monitorozó gyakorlatában. A bírák tudomására jutott ugyanis, hogy a szóbanforgó widget anélkül is adatokat gyűjtött, hogy a felhasználó rákattintott volna.
Az ilyen típusú törvényellenes adathalászat kétségkívül egy kalap alá vonható a lehallgatás bűntényével.
A felhasználók tudatosságát szorgalmazó bíró, Edward Davila három évvel ezelőtti okfejtésének eredményeként az ügyet felfüggesztették. A bíró akkor azt mondta, a felhasználóknak egész egyszerűen tudatosabban kéne netezniük, és ha nem kívánják engedélyezni a weboldalaknak, hogy sütiket gyűjtsenek, inkognitó módban kellene böngészniük. A Ctrl+Shift+N azonban nem sokkal növeli a szörfölés privát mivoltát.
