A magyarországi lakosság étterembe járási szokásait vizsgálta az ország első Gasztro Körképe. Az eredmény szerint nagyon kevesen mennek felső kategóriás, Michelin-csillagos étterembe.
A Dining Guide gasztronómiai platform megbízásából, az Ipsos Kutatóintézet által készített, reprezentatív közvélemény-kutatás szerint a mintegy 8 millió fős felnőtt magyarországi lakosság 41 százaléka legalább félévente, 13 százaléka pedig havi szinten jár étterembe. Ők elsősorban a 40 év alatti, legalább érettségivel rendelkező városi lakosságot képviselik. A 25-60 éves budapestiek körében ezek az arányok magasabbak, 56 és 16 százalék.
Legmagasabb arányban cukrászdába, kávézóba, fagyizóba járnak a magyarok (70 százalék). Saját bevallásuk szerint éttermekben a magyarok 65 százaléka, gyorséttermekben 54 százaléka fordul meg valamilyen rendszerességgel.
A férfiak a kulturális elvárások miatt szégyenkeznek, ha vega kaját rendelnek
A kulturális elvárások az életünk valamennyi területét behálózzák. Azt is meghatározzák, mit és hogyan együnk. Nagyon mélyen gyökereznek, és emiatt hajlamosak vagyunk “hentesekként” vagy “barbecue-zabálókként” látni a férfiakat. Akik sokszor inkább nem mernek vega kaját rendelni, mert félnek a megszégyenüléstől.
A gasztronómia iránt a felnőtt magyar lakosság 45 százaléka mutat valamilyen szintű érdeklődést. Különösen igaz ez a nőkre, akik körében 63 százalék fejezte ki vonzalmát a téma iránt, míg a férfiak csupán negyedének köti le figyelmét ez a terület.
A gasztrotémák iránti érdeklődés nem függ erősen össze az éttermek világában való jártassággal. Elmondható, hogy még egy gasztrotémák iránt nyitottabb ember sem rendelkezik feltétlenül pontosabb ismeretekkel a magyar Michelin-csillagos éttermek számáról, a séfek személyéről.
Kevesen vonják kétségbe a fine dining éttermek magas minőségét és exkluzív jellegét, de sokan gondolják úgy, hogy kis adagokat kínálnak magas áron, amivel nem lehet jóllakni. Az ár a legmeghatározóbb tényező az étteremlátogatók körében. A többség inkább költ többször kevesebbet, mint egyszer nagyobb összeget. A magyarok személyenként átlagosan legfeljebb 8800 forintot költenének saját fogyasztásukra.
Soha többet nem eszel virslit, ha megnézed ezt a kétperces videót
A virsli egyébként egy tök jó kaja – már akinek, én soha nem voltam oda érte -, egészen addig, amíg az ember meg nem tudja, hogy mi áll a készítésének hátterében. Íme néhány szaftos részlet! Először is, a különböző zsíros húscafatokat, amiket mondjuk levágnak egy steakről, fogják, és egybeöntik.
A kutatás alapján Michelin-csillagos étterembe a magyarok 5 százaléka tervez a közeljövőben ellátogatni.