Életének 73. esztendejében szombaton elhunyt Scherer József nyugalmazott egyetemi tanár, Ferenczy Noémi-díjas formatervező művész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA vasárnap.
A Mercedes tervezési munkájában is részt vett
“Scherer József sokoldalú, sokféle műfajban és területen – tervezőként, képzőművészként, oktatóként és szakíróként – egyaránt jelentős alkotó volt. Pályája során számos szakmai és oktatói reformterv megvalósítója volt, bő másfél évtizedig pedig a világ egyik leghíresebb autógyára, a Mercedes Benz tervezési és tervezőnevelési munkájában vett részt” – olvasható az MMA méltatásában.
Scherer 1947. július 14-én született Kölesden. A Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban végzett grafika szakon. 1966-70 között a Magyar Iparművészeti Főiskola hallgatója volt, mesterei: Dózsa Farkas András, Németh Aladár, Gerzson Pál. 1973-75 között részt vett a Magyar Iparművészeti Főiskola tervezéselméleti és rendszertervezési továbbképzésén, majd 1976-77-re a Japan Foundation Fellowship egyéves ösztöndíját nyerte el.
Japánban többször volt tanulmányúton, konferenciákon ismerkedett az ipari formatervezés legújabb trendjeivel. 1977-től a Magyar Iparművészeti Főiskolán, 2005-től a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen tanított. Nyolc féléven keresztül az Ipari Forma tanszék, 1978-1983 között a Szerszám és Gépipari Formatervezési Tanszék tanára, 1984-ben a Gépipari Formatervező Stúdió vezetője volt.
Japánban is prezentálta a Magyar Iparművészeti Főiskolát
1985-ben Mengyán András hívására átkérte magát az Alapképző Intézetbe (amelynek szervezésében 1982-től már részt vett), ahol 1985-90 között az Intézet igazgatóhelyettese, majd 1990-től 2000-ig kinevezett igazgatója, 1996-tól 2000-ig oktatási rektorhelyettese volt.
1983-2000 között az Alapképző Intézet tervezési alapismeretek, kreatív tervezés tanára volt, 1997-ben habilitált mester (Mag. habil.) címet nyert el, majd ugyanebben az évben egyetemi tanári kinevezést kapott. 2000-2006 között a Formatervező Tanszék formatervezés, formatan tanára, 2002-2010 között a Formatervező Tanszék jármű-formatervező tancsoportjának megbízott vezetője volt. 2010-2017 között a MOME Design Intézet Formatervező Tanszékén az MA szintű jármű-formatervező szakirány vezetője, 2017-től az egyetem professor emeritusa volt.
Számos oktatási, oktatásszervezési program kidolgozásában, illetve módosításában vett részt. 1988-tól szervezett kiállításokat tanítványainak, 1993-ban Bill Fitzgibbonnal Nemzetközi Szobrászszimpóziumot, 1995-ben Forbo címmel marmoleum pályázatot szervezett. 1994-ben Japánban átfogó kiállításon mutatta be a Magyar Iparművészeti Főiskolát.
Publikációs tevékenységet is folytatott: a kortárs hazai tervezés eredményeiről különböző külföldi szakfolyóiratokban közölte írásait.
1998-2002 között Széchenyi-ösztöndíjas volt. Diplomája megszerzése óta folyamatosan szabadfoglalkozású tervező-művészként tevékenykedett.
Saját halottjának tekinti az MMA
Számos munkája közül az MMA kiemeli, hogy iskolatársával, M. Fekete György grafikusművésszel közösen hozta létre az IBUSZ új arculattervét, a Zsolnay gyár ösztöndíjának elnyerését követően pedig megszülettek hotelporcelánjai és egyéb porcelán dekortervei.
Meghalt Fekete György belsőépítész, a nemzet művésze
Fekete Györgyöt szerdán érte a halál, az MMA közölte: mély fájdalommal gyászolja és saját halottjának tekinti, tudatta a Magyar Művészeti Akadémia az MTI-vel. Az összegzés felidézi, hogy Fekete több évtizeden átívelő, rendkívül gazdag alkotói életműve mellett aktív kulturális közéleti tevékenységet vállalva dolgozott, és az MMA elnökeként, majd tiszteletbeli elnökeként a hazai kulturális élet gazdagítását szolgálta.
Alkotói munkásságát több alkalommal mutatta be kiállításon. Negyvenéves alkotói munkásságának összegzését a pesthidegkúti Klebelsberg Galériában rendezte meg 2010-ben. Feleségével, Penkala Éva textilművésszel közös kiállításuk 2017-2018-ban volt látható a Vigadó Galériában.
Alkotói, ipari formatervezői művészetét 1995-ben Dózsa Farkas András-díjjal; 1997-ben Ferenczy Noémi-díjjal ismerték el. Scherer Józsefet a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti.
