Először látható Magyarországon Philip Pocock világhírű kanadai fotóművésznek a hidegháború idején, a berlini fal két oldalán készült fotóiból álló válogatás, amelyet Faliszony (Mauerkrankheit) címmel csütörtöktől mutatnak be Budapesten az INDA Galériában.
Philip Pocock szociofotói festői színhatásokat lehetővé tevő, különleges technológiával készültek Berlinről a fal két oldalán, 1982-ben. A Berlinben élő kanadai művész több mint 2000 fotót készített, ezekből válogat az INDA Galéria kiállítása, amely január 31-ig látogatható.
Mint írják, a sorozat és egyben a kiállítás címe a Faliszony (Mauerkrankheit) a német pszichológiatörténetben külön helyet foglal el. Egy, a depresszióra hasonlító tünetegyüttest jelöl, amit a berlini fal felállítása okozott.
Pocock rendkívüli érzékenységgel ábrázolta a körülötte lévő világot, a korabeli Berlin kulturális undergroundját, a punkokat, a lakásfoglalókat, az úgynevezett városi indiánokat, művészeket, zenészeket, hétköznapi lakókat, a házfalakat, falfirkákat.
Képei között olyan egyéb különlegességek is láthatók, mint a Werner Herzog Kaspar Hauser című filmjének főszerepét alakító Bruno Schleinstein portréja.
A berlini sorozaton belül is külön csoportot képviselnek az úgynevezett kettős vagy többes expozíciók és nagyítások, az olyan képek, amelyeken egy filmkockára kétszer fotózott a szerző, illetve egy fotópapírra két, vagy több felvételt nagyított. A kettős exponálások alapja a berlini sorozatban nem a technikai kísérletezés volt. Pocockot a Stazi munka közben letartóztatta, kameráját és filmjeit elvették, és amikor a tekercseket visszakapta, az egyik, csodával határos módon épen maradt alapanyagot véletlenül visszatette a gépébe.
A Hidegháború egy rakás díjat bezsebelhet az Európai Filmdíjak gáláján
A fekete-fehérben forgatott Hidegháború az 1950-es és ’60-as években a vasfüggöny két oldalán játszódó szenvedélyes szerelmi történet, amely a legutóbbi cannes-i filmfesztiválon elnyerte a legjobb rendezés díját, Lengyelország pedig ezt az alkotást nevezte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjra.
Így fényképezett egymásra két jelenetet egy kockában. A véletlen a megosztott város pszichózisát és szürrealitását tökéletesen szemléltető technikát nyitott meg előtte, amelyet később szándékosan is használt.
Philip Pocock 1954-ben Ottawában született, eredetileg a kor vezető filmes akadémiáján, a New York Universityn többek közt Jim Jarmusch-sal és Spike Lee-vel egy időben filmezést tanult. Pocock életműve a fotográfiától a videón, performanszokon, installációkon, a hálózati médiaművészeten át a kollaboratív és részvételen alapuló művészetig terjed. Pocock művészetére két magyar származású fotóművész, André Kertész és Cornell Capa is nagy hatással volt.
Munkásságának egy másik fontos magyar vonatkozása, hogy az egyik, általa nagy sikerrel használt technika, az úgynevezett színroncsolás feltalálása a magyar Gáspár Béla nevéhez fűződik. Jelentős hatással volt a művészre Moholy-Nagy László munkássága és Kepes György fénnyel kapcsolatos projektjei. Sokat merített a két magyar származású alkotó tanítással kapcsolatos elméleteiből is. Pocock az 1970-es évek vége óta maga is tanít.
150 év lenyomata egy hiánypótló könyvben: A magyar fotográfia 1840-től a rendszerváltásig
Robert Capa, André Kertész, Brassai és Munkácsi Márton nevei valószínűleg mindannyiunk számára ismertek. Híres, sőt világhíres magyar, illetve magyar származású fotósok voltak. Hatással voltak nem csak kortársaikra, de a későbbi generációkat is inspirálták. Rodney Smith például nagy tisztelettel emlékezett meg Kertészről a legnagyobb fotóművészek között említve őt, akinek “a kompozicionális érzéke kifogástalan volt.”
Philip Pocock munkáit már bemutatták a világ legrangosabb kiállítóhelyein – egyebek mellett a Velencei Biennálén, a berlini Transmedialén, a New York-i Whitney Museum of American Artban, a kölni Ludwig Museumban, a Karlsruhei ZKM-ben, a szöuli Nam June Paik Art Centerben, a helsinki Kiasmában, a brüsszeli Palais des Beaux-Arts-ban, az amszterdami Stedelijk Museumban, a Berlinische Galeriéban, az Art Gallery of Ontarióban és az Art Baselen, illetve az Art Cologne-on – írták a tájékoztatóban.
