Először a Frankofón filmnapok keretén belül kerül bemutatásra az Omar Sy (Életrevalók, Csokoládé) főszereplésével készült Yao. Philippe Godeau rendezővel ültünk le beszélgetni kettős identitásról, Európa és Afrika viszonyáról, és, hogy milyen lehet fekete európaiként visszatérni a fekete kontinensre.
ContextUs: Miért pont Szenegált választottad a film helyszínéül?
Mindenképp egy fekete-afrikai országot szerettem volna. Először Malira gondoltam. Azonban amikor Omar Sy elfogadta a főszerepet, egyértelművé vált, hogy Szenegálban fog játszódni a történet.
ContextUs: Többször is érintésre kerül a történet során a sajátos afrikai időszemlélet. A taxis jelenetben először konfliktusforrás, a zárlatban viszont Seydou számára személyiségformáló tapasztalattá lényegül át. A 19. században megesett, hogy az európai munkások a totális kontroll szimbólumává váló órákat összezúzták a gyárak területén. Tudom, hogy ez egy radikális példa, de jól látszódik belőle, hogy az időhöz való viszony az európai kultúrkörön belül egész máshogy formálódott és problematizálódott. Lehetséges és szükséges az ennek való nemet mondás? Hol érzed problematikusnak azt az időhöz való viszonyt, amiről Seydou részlegesen lemond?
Érdekes, hogy mindig össze akarjuk hasonlítani Afrikát és Európát, méghozzá ugyanazon kritériumok mentén, legyen az az életminőség, az idő vagy a spiritualitás. Szerintem ezt így nem lehet megtenni. Gazdasági növekedés alapján a két kontinens összehasonlítható, az utóbbi kritériumok alapján azonban nem.
A filmben meg szerettem volna mutatni, hogy Afrikában az idő teljesen máshogy telik, mint más földrészeken. Ez annak is betudható, hogy nem ugyanazon értékek mentén élünk, az életminőség is más, a spiritualitást is egészen máshogy éljük meg.
Európában mi már leginkább sehogy, vagy legalábbis sokkal messzebb kerültünk tőle. Nem ismertem ezt az órás példát, viszont nagyon jól mutatja az időhöz való viszonyulásban rejlő különbségeket a két földrész között.
ContextUs: Olyan érzésem volt a film alatt, mintha a legtöbb figura, akivel Seydou szorosabb-lazább ismeretséget köt, prizmaként bontanák fel az ő útja során fellazuló önképét. A fehérként való gondolkodás, vagy a Bounty-hasonlat sose vádként, inkább ellenpontként kerülnek elő a figurák részéről. Beszélhetünk kettős identitásról Seydou esetében, vagy az identitás jóval bonyolultabb annál, hogy egységesként vagy épp kettősként kezeljük?
Omar azt szokta mondani, hogy neki kettős identitása van. Egy híres zenész szerint, akinek most nem ugrik be a neve, két identitással rendelkezni olyan, mintha két olyan folyóban élnénk, amik egyszer csak egybefolynak.
Tulajdonképpen két identitással rendelkezünk, de az valahogy mégis eggyé válik. Ennek van jó oldala, hiszen változatos tud lenni, többet ad az, ha két kultúrából származunk. Azonban van rossz oldala is, hiszen a filmben fehérként kezelik a főszereplőt amikor Afrikában van, viszont feketének tekintik, amikor Európában tartózkodik.
Az volt a célom, hogy megmutassam, az identitás nem egyszerű dolog, hiszen egy feketét is kezelhetnek fehérként, ha a franciaországi életét maga mögött hagyva visszatér Afrikába.
Rasszizmusnak talán erős ezt nevezni, maradjunk inkább abban, hogy ezt a sajátos felfogást szerettem volna a filmben megjeleníteni.
ContextUs: Örültem, hogy a zenei aláfestés kerülte a sablonokat, és mert több variációt felvonultatni. Milyen volt a munka Matthieu Chedid-vel?
Matthieu-nek fellelhető egy albuma Lamomali címmel, amit együtt készített a filmbeli Gloriát alakító Fatoumata Diawara énekesnővel, és más afrikai zenészekkel. Nagyon sok ötletet kaptam tőle. Ahogy ő megjelenítette Afrikát az albumán, úgy szerettem volna én is magát a kontinenst a filmben. Volt, hogy az elektronikus gitár került keverésre afrikai hangszerekkel. A célunk egy modern afrikai hangzás elérése volt. Semmiképp se szerettem volna gúnyt űzni vagy karikatúrát készíteni Afrikából.
Nem akartam egy olyan európai filmet alkotni, amelyben Afrikából annyi jön le, hogy a nők a fejükön hordozzák a vizet.
El akartam kerülni, hogy sablonos mű jöjjön létre.
A vállalásunk az autentikus és a modern összekeverése volt, például a Fatoumata alakította karakter ezért énekel angolul is a filmben.
ContextUs: Mennyire volt nehéz megtalálni a megfelelő színészt Yao szerepére?
Nagyon. Körülbelül hatszáz fiatalt hallgattunk meg, mire megtaláltuk őt. Sok szerencse is kellett ehhez.
ContextUs: Seydou az egyik jelenetben leszögezi, hogy Yao a félénksége ellenére tudja, mit akar, önmagát pedig ezzel állítja ellentétbe. Kettejük kapcsolata mennyire írható le ez szerinted mester-tanítvány viszonyként? Ha igen, akkor ez oda-vissza működik, vagy inkább Yao az, aki Seydou-t komolyabban formálni tudja?
Yao nagyon sokat ad Seydou-nak, hiszen utóbbi fél egy olyan országban keresi a gyökereit, amelyben még azelőtt soha nem járt. A fiú lesz az ő idegenvezetője.
Az Életrevalók sztárja, Omar Sy filmje is látható lesz a Frankofón Fesztivál programjában
Varga Judit, a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkára a rendezvénysorozat hétfői budapesti sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az immár kilencedik alkalommal megrendezendő Frankofón Fesztivál szerves részévé vált Magyarország színes kulturális életének. ?? ► 9. Frankofón Filmnapok és Fesztivál ◄ ● Frankofón Filmnapok Budapesten február 27. és március 8.
Ezt azzal is érzékeltetni szándékoztam, hogy Yao nemcsak, hogy fordít a férfinak, de ha kulturális súrlódás van, akkor arra is felhívja a figyelmét, hogy van olyan, amit itt nem lehet, nem illik csinálni. Tulajdonképpen a gyermek oktatja a felnőttet.
ContextUs: A nyitány során látható fehér utazó, akinek a gyermekek eladnak egy maszkot, akár Seydou ellenpontja is lehetne, legalábbis számára Szenegál könnyen lehet, hogy jóval idegenebbként, kuriózumként marad meg, ami törzsi maszkokban mérhető. Azonban Seydou számára lassan adottá válik egy másfajta kapcsolódás is a tájhoz, a kultúrához. Eleinte olyan, mintha ugyanonnan startolna el mindkét figura. A taxis egyik utasa, aki látszólag a semminek indul neki az autóból kiszállva egy harmadik utazótípusnak tűnt. Úgy érződött, mintha Seydou egy skálán, ezen két figura között helyezkedett volna el valahol. Mi jelentette számodra a fő motivációt az Omar Sy alakította figura megteremtéséhez?
Egy olyan szereplőt szerettem volna megteremteni, aki ugyanúgy idegenként mozog ebben a világban, mint a néző, és segítőkre van szüksége az eligazodáshoz.
Szóval a befogadó Seydou-val együtt járhatja be ezt az utat, ismerheti meg az országot.
Seydou segítői a közönséget is kísérik, nemcsak a főhőst.
YAO – Bande-annonce officielle HD
Un film de Philippe Godeau, avec Omar Sy, Lionel Louis Basse, Fatoumata Diawara, Germaine Acogny, Alibeta et Gwendolyn Gourvenec Sortie le 23 janvier 2019 / …
ContextUs: A road movie műfajához szorosan hozzátartozik a külső utazás bensővé való átfordítása, legalábbis úgy éreztem a film egy nagyobb hagyományba próbál illeszkedni. Vannak olyan road movie-k amelyek számodra meghatározónak bizonyultak?
Terrence Malick-tól a Sivár vidéket nagyon szerettem.
ContextUs: Zárásként szeretnék egy személyesebb kérdést feltenni. Mit tekintesz az utazás szempontjából elsődlegesnek: a tervezést vagy a spontaneitást?
A spontaneitást.
CV
Phillipe Godeau francia filmrendező, forgatókönyvíró, producer. A Yao a harmadik filmje, amit forgatókönyvíróként és rendezőként jegyez. Ezt megelőzően a 11.6-ot (2013) és az Életrevalók sztárjával, François Cluzet-el készült A javulás útjánt (2009) mutatták be tőle. Olyan filmekben is produceri feladatokat látott el, mint a Mr. Nobody, A mélység kalandora, vagy a Largo Winch – Az örökös. A Yao először a 9. Frankofón filmnapok keretében belül láthattuk. A magyar mozikba nyáron kerül a film.
