Az idén Szakács Györgyi jelmeztervező kapja a Színházi Kritikusok Céhének életműdíját. Az elismerést szeptemberben adják át — olvasható a szakmai szervezet MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében.

Az életműdíjat Jászai Mari-, Kossuth-díj és Oscar-jelöltség is megelőzte Szakács Györgyinek

Mint írják, a céh tagjai titkos szavazással ítélték oda az életműdíjat a Kossuth- és Jászai Mari-díjas jelmeztervezőnek.

Az 1951. március 1-jén született művész édesanyja Váci utcai divatszalonjában ismerkedett meg a szabás-varrás titkaival. Diplomát azonban a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán szerzett 1974-ben, mivel akkoriban még nem lehetett jelmeztervezést tanulni. 1975 óta jegyzi őt a szakma. Pályája során csaknem félszáz mozi és tévéfilm, valamint félezer színházi bemutató ruháinak megálmodója, egynek díszlettervezője is volt.
szakacs gyorgyi szinhazi kritikusok cehe eletmudij 2021
Szakács Györgyi jelmeztervezőt korábban már Oscar-díjjal is jutalmazták. / Fotó: MTI

A napfény íze című film jelmeztervezéséért Genie- és Oscar-díjra jelölték. Kiállítása nyílt Prágában, Újvidéken és a budapesti Műcsarnokban is. Vendégként dolgozott Stuttgart, Bécs, Lipcse, Lyon, Helsinki és Malmö színházaiban és operaházaiban. Kecskeméthez, Miskolchoz és a Nemzeti Színházhoz is kötődött. Kaposvár nagy korszakának több jelentős előadásához is ő tervezte a jelmezeket. Munkásságának fontos helyszíne a budapesti Katona József Színház, ahol jelenleg is rendszeresen dolgozik.

Jászai Mari-díjat 1986-ban, Kossuth-díjat 1998-ban, Hevesi Sándor-díjat 2015-ben kapott, a Színházi Kritikusok Céhének díját 17 alkalommal nyerte el.

Jellemtanulmányoknak is beillő ruhák

Hogy milyen mértékű üzenetátadási képesség, mekkora kommunikációs tudás van egy-egy munkájában, azt az ezer apró részletből összeálló vizuális és egyben lélektani élmény élvezői igazolhatják — írják Szakács Györgyiről.

A laudációban jelmezei közül kiemelik a Katona József Színház Koccanás című 2004-es előadásában beviharzó vállalkozófeleség (Illés Györgyi) öltözékét, Az ügy című 2018-as darabban Atujeva (Pelsőczy Réka) barna-tarka pongyoláját, ami mintha a fal rajzolatával akarna versenyre kelni. “Megbotlik rajta a szem, de mivel nem lehet szabadulni az elképesztő mintázattól, sétálgat rajta még kicsit, míg fölér a fülönfüggőkig és a kétségbeejtő frizurán hullámcsattokkal rögzített selyemkendőig” — írják. Példaként említik az 1994-es Fösvényben Csákányi Eszter Élise-ének sötétzöld, lógós, kötött mellényét, amelyben játszva felejthetetlen fájdalom kíséri a színész minden rezdülését.

Mint fogalmaznak, jellemtanulmányoknak is beillő ruhákat viselnek Congreve Így él a világ című darabjának (Katona, 2005) színészei. Szimbolikus jelentősége van az álhajaknak. Amikor a “hősszerelmes” Fekete Ernő fölcsapja fejére az egész lényétől idegen hollófekete parókát, mintha egy ajtó csapódnék be valahol.

A belső ember öltöztetője

A laudációban kiemelik a Nemzeti Színház 2019-es Macskajátékát, melynek jelmezei, sáljai, táskái és kalapjai dramaturgiai segédmotorokként működve szolgálják a rendező és a dramaturg dinamikai elképzeléseit; A kecskeméti színház Az eltört korsó (2012) című előadását, amelyben Szakács Györgyi kortárs magyarnak öltöztette az összes szereplőt, tökéletes látleletet adva. A Kamrában játszott A császár című, 2020-as előadásnak fontos figurája maga a szerző, Kapuscinski (Kocsis Gergely): míg a többiek koszlott feketét, szürkét, sárbarnát és rothadást idéző árnyalatokat viselnek, az újságíró farmeringének kék színe maga a szabadság és a különállás.

Szakács Györgyi a belső ember öltöztetője

— hangsúlyozzák a laudációban.

A közleményben felidézik, hogy a Színházi Kritikusok Céhe évente egyszer életművéért kritikusdíjat adományozhat olyan, a színházművészet bármely területén kiemelkedőt alkotó 65 év feletti művésznek, aki sokat tett a magyar nyelvű színház fejlődéséért, eredményeiért, színvonalának emeléséért, és hozzájárult a magyar színházművészet jövőjének alakításához, a fiatalabb színházi generációk neveléséhez, formálásához.

Az eddigi életműdíjasok között van Törőcsik Mari (2011), Senkálszky Endre (2012), Zsámbéki Gábor (2013), Fodor Tamás (2014), Molnár Piroska (2015), Székely Gábor (2016), Radnóti Zsuzsa (2017), Lázár Kati (2018), Pogány Judit (2019) és Csíky András (2020).

Kapcsolódó cikk

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet