Így pereskedett Török Sophie és Babits Ildikó több mint 10 évig

Török Sophie és nevelt lánya, Babits Ildikó több mint tíz évig tartó pereskedését mutatja be Székely László A jó mostoha történetét még nem írták meg. Babits Mihályné Török Sophie és Babits Ildikó peres aktái című új kötete, amelyet június 28-án, hétfő este mutattak be Budapesten a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Valódi irodalomtörténeti csemegének ígérkezik A jó mostoha történetét még nem írták meg

A bemutatót a Jaffa Kiadó Facebook-oldalán is lehetett követni. A könyv ismertetője szerint Székely László kötete izgalmas család- és irodalomtörténet, különleges korrajz és jogi érdekességek tárháza. Főszereplői Babits Mihályné Török Sophie és Babits Ildikó, valamint Babits Mihály, a költőfejedelem és Basch Lóránt, az irodalom (és a barátja, Babits) iránt elkötelezett ügyvéd.

Az ismertető szerint Babits Mihály özvegyének, Török Sophie-nak és nevelt lányának, Babits Ildikónak fokozatosan megromló és bírósági eljárásokba torkolló csatározása mindeddig az irodalomtörténészek előtt volt ismert. A hol szívszorító, hol már-már komikus fordulatokban gazdag pereskedés egy használt írógép tulajdonlása feletti civakodással indult, több mint tíz éven át húzódott, és sem Török Sophie halála, de még az 1956-os forradalom sem tudott véget vetni neki – olvasható a kötet ismertetőjében.

Krimiszerűen izgalmas könyvet írt a korábbi ombudsman a Babits család asszonyairól

Az óriási peranyagot Székely László jogász írta összefüggő történetté, értően kalauzolva az olvasót a jog útvesztőjében, sorba rendezve a krimibe illő eseményeket, feltárva összefüggéseiket. A szeretet és gyűlölet végletei közt vergődő anya-lánya viszony és a hátterében a tanúk elbeszéléseiből kirajzolódó „kis magyar valóság” is megjelenik a könyvben. A mindeddig levéltárak mélyén rejtőző szövegek pedig jelentős segítségül szolgálhatnak kutatóknak, oktatóknak is.

Székely László 1958. március 15-én született Budapesten. 1982-ben szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karán (ÁJK). 1982 óta tanít az ELTE ÁJK polgári jogi tanszékén, 1992-ben beválasztották a Szerzői Jogi Szakértői Testület tagjai közé, 1996 óta oktat a győri Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán, 2008 óta az ELTE Jogi Továbbképző Intézet igazgatója. A Magyar Országgyűlés 2013-ban hat évre megválasztotta az alapvető jogok biztosának.

A könyvbemutatón a szerzővel, a kötetet lektoráló Papp Zoltán Jánossal, Légrádi Gergely és Nagy Ágnes szerkesztővel, valamint Bálinger Bélával, a Központi Antikvárium szakmai vezetőjével Juhász Anna beszélget.

Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

Ez is érdekelhet

Top sztorik a rovatból