Rengeteg remake készült a közelmúltban. Oroszlánkirály, Aladdin, Csillag születik, Dumbo stb. Ezek egykor mind sikerfilmek voltak, és a történetük ma is megállja a helyét, de egy felmérés szerint az új verziók nem minden esetben nyerik el az emberek tetszését. Bár tény, hogy sokkal könnyebb, mint egy eredeti ötlettel előállni. Egy valami biztos: a siker egyik esetben sem garancia.
Lassan annyi filmfeldolgozás készül, mint égen a csillag, követni is nehéz, éppen melyik klasszikus történet kerül új köntösben a mozivászonra. De vajon a közönség is ennyire lelkes? A Casumo gazdasági portálon megjelent kutatásban, melyet a Verve Search céggel együttműködve végeztek, a legutóbbi filmek átdolgozásait hasonlították össze. A Washington Post rámutatott, hogy mindössze a feldolgozások 21%-a volt nyereséges. Például, az eredeti Dumbo 91 pontot kapott, a remake mindössze 51-et. Azért kivétel is akad, a Csillag születik legújabb kiadása több embernek tetszett, mint az előző feldolgozások.
Felmerül a kérdés, a stúdiók miért ölnek annyi pénzt egy feldolgozásba, ha alig érnek el vele sikereket? A válasz egyszerű: az újabb kiadást így is, úgy is megnézik az emberek, már csak az összehasonlítás miatt is.
A nosztalgia is közrejátszik, és bár az újat többnyire szidják a nézők, ettől függetlenül kifizetik a mozijegyet. Egy ideje már bizonyított tény, hogy a régi idők felidézése, mint például a Stranger Things ’80-as évekbeli hangulata, mágnesként vonzza a nézőket.
Manapság nehezebb megjósolni, mi lesz sikeres és mi nem. Túl sok az inger, az emberek minél jobban a biztonságra törekszenek, és a régi idők felidézése valamilyen szinten ezt a biztonságérzetet segíti elő.
Ekkora gáz van a filmiparban? Jön a Spinédzserek feldolgozása
A Paramount Pictures Tracy Oliver ( Girls Trip) és Marquita Robinson ( GLOW) segítségét kérték az 1995-ös vígjáték újraélesztésére, amivel sajnos több probléma is akad. Mondhatni, az eredeti film az 1815-ben íródott Jane Austen Emma című novelláján alapul, és korunk egyik legikonikusabb tinifilmjeként tartják számon.
Amíg létezik filmipar, valószínűleg nem lesz egyhamar vége a feldolgozások gyártásának. A régi filmekben a legjobb, hogy a történetük időtálló és minden korban megállja a helyét. Ahogy a fenti példák is mutatják, valami jobban sikerül, mint a korábbi verzió, valami kevésbé. Az új generációk pedig a magukénak tekintik majd az új feldolgozásokat, amelyek képi világa az ő ízlésüknek felel meg.