Blythe Baird amerikai slammer, színésznő, szerkesztő és főiskolai hallgató. 1996-ban született Chicago külvárosában, jelenleg St. Paul-ban él, Minnesotában. Slamjeiben a feminizmussal, annak társadalmi megítélésével, a nemi sztereotípiákkal, a szocializációs hatásokkal, a szexuális erőszak jelenségével foglalkozik.
Blythe Baird a szerzője a Give Me A God I Can Relate To című könyvnek, amelyet Pushcart-díjra jelöltek. Az amerikai irodalmi díjat a Pushcart Press ítéli oda a legjobb “költeménynek, rövid elbeszélésnek, esszének vagy irodalmi bárminek.” A beajánlott pályamunkák közül a kiválasztott művekből antológia jelenik meg minden évben, egészen 1976 óta.
Blythe Baird műveit bemutatta már a The Huffington Post, a Write Bloody, a Mic, az EverydayFeminism, a Vagabomb, a Bustle, az A-Plus, sőt, Ashton Kutcher is.
2016-ban Pocket-Sized Feminism (Zsebméretű feminizmus) című verse a Button Poetry-n a leglátogatottabb versek első helyén végzett.
A Motion Poems le is csapott rá, hogy rövidfilmet készítsen belőle. Főiskolákon, nemi erőszak prevenciós rendezvényeken, étkezi zavarokkal foglalkozó szemináriumokon, ifjúsági hajléktalanszállókon, könyvbemutatókon ad elő.
Blythe Baird egyik fő témája feministának lenni. Egy helyen így slammel: “Feminista vagyok, nem gyűlölöm a férfiakat”. Vagy: “Feminista vagyok, de nem akarom, hogy ezért elítélj!”
A Zsebméretű feminizmusban a lányok és a fiúk torz, mintaörökítő szocializációja is központba kerül. Például amikor arról beszél, hogy míg a férfiak könyörögnek a lányaiknak, hogy legyenek óvatosak, legyenek biztonságban, addig a fiaikat szórakozni küldik. Miért kell a nőknek a folytonos veszély állapotához hozzászokniuk?
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Apám tájékoztatott, hogy a szexizmus halott, és arra figyelmeztetett, hogy mindig legyen nálam paprika spray, s mindezt ugyanazzal a levegővétellel.[/perfectpullquote]
És amikor fel kellene szólalni és tenni valamit az inzultus ellen, de te inkább nem akarsz jelenetet rendezni, felteszi a kérdést: “A hallgatás nem erőszakos cselekmény?”
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Vannak napok, amikor azt akarom, hogy az emberek jobban szeressenek, mint amennyire meg akarom változtatni a világot.[/perfectpullquote]
“Azt hiszed, meg tudod váltani a világot?” – kérdezi. “Nem, csak látni akarom” – adja meg a választ rá.
Blythe Baird – “Pocket-Sized Feminism”
Get Blythe’s book, IF MY BODY COULD SPEAK: http://bit.ly/blythespeak Become a Member for exclusive perks and videos: https://bit.ly/ButtonMember Blythe Baird…
