David Lynch és Kristine McKenna Aminek álmodom című kötete részletesen bemutatja a rendező életét, amely inspirációt nyújtott az általa készített művekhez. A könyvből megtudhatjuk, hogy élt újságkihordásból, csokornyakkendő készítésből, festészetből, de bútortervezőként és festőként is debütált. Sőt, rövid ideig egy műhely söprögetéséből tartotta fenn magát. Ezt a tevékenységet a mai napig nagyon kedveli. Legtöbben persze sajátos stílusú filmjeiről ismerhetik, melyeket gyakran átjár a túlfűtött szexualitás, az ’50-es évek hangulata és a rejtélyesség. Könyvrecenziónkat olvashatjátok korunk egyik legjelentősebb alkotójának életéről.
Rendhagyó mű egy rendhagyó emberről
A könyv nem hagyományos módon készült. Lynch közeli barátja, a társszerző, Kristine McKenna korábban a Los Angeles Times-nál dolgozott újságíróként és kritikusként, majd írásai számos másik amerikai lapban is megjelentek.
Az Aminek álmodom című könyvhöz előzetesen interjúkat készített a művész környezetében élőkkel, gyerekkori barátaival és színészekkel. Először az ő emlékeiket olvashatjuk, utána korunk egyik legeredetibb rendezőjének szemszögéből halljuk a történteket a maga sajátos, laza és vulgáris stílusában.
Ez a típusú szerkesztés megteremti az alternatív valóságokat, amelyek gyakran részei a műveinek is.
Bár az eseményeket valójában kétszer olvassuk el, nem válik unalmassá, hiszen az emlékek kiegészítik egymást és számtalan érdekes szereplő megjelenik bennük. Mint például Kyle MacLachlan, akit a rendező mozivásznon megjelenő alteregójának tartanak. Emellett a kötet rengeteg fényképes illusztrációt is tartalmaz, így tisztább képet kapunk a korszak uralkodó stílusjegyeiről, a városok utcáiról és persze az emberekről.
Dualitás az elmében
A művész zsenialitása abban rejlik, hogy miközben vizuális élményt nyújt és szórakoztat, igyekszik megérinteni a tudatalattit és folyamatosan ezzel a kettősséggel játszik. Lynch műveit azért is igazán nehéz elemezni, mert a tudatalatti tartalma személyenként változik, így minden filmje, festménye vagy dallama egyénenként más jelentéssel bír.
Függönyt fel! – David Lynch rövidfilmben elmélkedik a filmművészetről és az élet dolgairól
A kisfilm, melyet fia, Austin Lynch és Case Simmons, képzőművész készített, ezzel a felütéssel nyit: Feltűnik benne Ashton Sanders és Sasha Lane. David Lynch baljóslatú hangját halljuk, ahogy a rendező azt fejtegeti, mit jelent a számára a film, a kreativitás, a gondolatok és mindenek felett a valóság.
Emiatt a könyvben a rendező nem tér ki arra, számára mit jelentenek az egyes vizuális elemek vagy hanghatások, sem arra, hogy mi ösztönözte azok használatára. Csupán az előkészületeket és az alkotás folyamatát ismerhetjük meg.
Inspiráció az egyediség mögött
A kötet nem tartalmazza az ötletek forrását, ugyanakkor betekintést nyújt az alkotó magánéletébe. Például megtudhatjuk, hogy a spiritualitás David Lynch egész életét végigkísérte, hiszen szülei buzgó presbiteriánusnak nevelték. Ám a művész más utat választott, és a hinduizmus felé fordult.
Attól kezdve a transzcendentális meditáció élete jelentős részévé vált, olyannyira, hogy nemrégiben Izlandon egy hindi központot nyitott.
A művész életéről kapott információk lehetőséget adnak az olvasónak, hogy jobban megértse a lynch-i világ eredetét, azt a sajátos világnézetet, melynek gyakran része a fény és sötétség kettőssége.
Alkotni – minden téren
A rendező elbeszélése szerint kapcsolata a művészettel már gyermekkorában kezdődött. A környéken divat volt polgárpukkasztó mintájú pólókat készíteni, és ő sokat meg is rajzolt kérésre, hiszen a környékbeli kölykök tudták, hogy tehetséges.
Aztán elkerült a kisvárosból nagyvárosba és megismerkedett a festészettel. Rendszeresen le volt égve, így sokszor kényszerből kellett alkotnia (például lámpabúrákat, függönyt vagy akár bútorokat), de mindig örömmel csinálta. Olyan hihetetlen dolgokat olvashatunk fiatalkori kreációiról, mint például a „csirkekészlet”, amely egy döglött baromfi darabokra szedése, felcímkézése, majd összerakása. Mégis kinek jut eszébe hasonló?
A Twin Peaks-en kívül van más is!
A kötetben részletesen olvashatunk az összes, Lynch által rendezett film forgatási előkészületeiről. Bár alkotásai mindig megosztók voltak és korántsem hoztak elegendő pénzt a házhoz, a zseni sosem adta fel. A könyv érinti a filmkritikákkal kapcsolatos érzéseit is, azt, hogyan élte meg és hogyan jutott túl első filmje, a Radírfej borzasztó bírálatán.
Az “őrült zseni”, David Lynch kiállítása lesz látható Budapesten
David Lynch egyedülálló tárlatának hangulatát a láthatatlan összefüggések izzása, a kimondhatatlan érzések felszínre hozása és a felszabadított fantázia kiteljesedése adja. Lynch egész munkásságára, így erre a sorozatára is meghatározó módon volt hatással a szürrealizmus, az ezotéria, a szorongás és az erőszak művészi és populáris megjelenítésének speciálisan amerikai tradíciója.
Az interjúalanyok szerint az akkoriban rendkívül depressziós rendezőt következő filmje, a Dűne billentette helyre, amelyre képes volt még Salvador Dalít is felkérni, hogy játsszon el egy szerepet.
Olvasás közben lehetetlen nem észrevenni a két ember közti hasonlóságot, hiszen az álmokból font szürrealizmus mindkettejük művészetére jellemző.
Megtudhatjuk azt is, milyen Lynch-csel együtt dolgozni, és olvashatunk az egyetlen, forgatás alatti konfliktusáról, amely az Elefántember című film előkészületei alatt esett meg Anthony Hopkins-szal.
Milyen lehet egy-egy másodperc a Twin Peaks összes epizódjából összegyúrva? Mutatjuk!
Miután véget ért a Twin Peaks harmadik évada is, sokan küzdenek elvonási tünetekkel. Andy Keller azonban volt olyan jófej, és nem sajnálta az energiát arra, hogy videómontázst készítsen a sorozat epizódjainak egy-egy ikonikus jelenetéből. Az egy másodperces vágások összeillesztéséből elénk tárul David Lynch szürreális
Aztán a ’90-es években jött a Twin Peaks, ami világszerte ismertséget hozott neki. A sorozat Lynch számára egyszerre volt tökéletes és utálatos.
Love is on air
Amellett, hogy részletekbe menően elolvashatjuk az összes, Lynch által készített film munkálatait, az Aminek álmodom a tengernyi szerelmi szálról is részletesen beszámol. A szakmai érdekességek mellett rengeteg nőről olvashatunk, akikhez köze volt, vagy van, vagy szerette volna, ha van. Nagyobbik lánya szerint: „Apa szerelmes a szerelembe. Mindig épp vagy szerelmes vagy a szerelmet keresi.”
Mit adott nekem ez a könyv?
A könyvet olvasva az az érzés támadt bennem, hogy ez a rengeteg dolog nem is történhetett meg egy emberrel! De megismerve Lynch személyiségét, ennyi minden kellett ahhoz, hogy az legyen, aki. Ritka az olyan sokoldalú ember, mint ő.
David Lynch aktfotóit tartalmazó könyv jelenik meg
Aki ismeri az életművet, az nagyjából tudja, mire számíthat. A Twin Peaks, a Kék bársony vagy a Mulholland Drive után már azon sem akadtunk fenn, amikor a rendező videót készített arról, hogyan rágcsál meg egy bugyit. A 72 éves rendező, aki az aktfotók nagy rajongója, most látta elérkezettnek az időt, hogy saját műveiből egy nagyszabású albumot jelentessen meg David Lynch, Nudes címmel.
Mindig volt elég bátorsága ahhoz, hogy higgyen az alkotás sikerességében és a legőrültebb ötletét is véghez tudja vinni. Képes a dobozon kívül gondolkodni és felülírni a racionalitást. Nagyon inspiráló olvasni a történeteit.
Egy jelentős szerep, amiről szinte alig olvashatunk
Az Aminek álmodom egyetlen hiányossága számomra, hogy arról keveset ír, milyen Lynch apaként. Jennifer Lynch (Peggy Reavey-vel közös lányuk) néhányszor megszólal a kötetben, de fiai, Austin és Riley nem adtak interjút, legfiatalabb kislánya, Lula pedig még csak 6 éves.
Kíváncsivá tesz, hogy ez a zseniális művész mit adott a gyermekeinek és ők milyennek látják őt, mint apát – hiszen a szülő-gyermek viszony egy sajátos kapcsolat.
Kihagyhatatlan utazás egy zseni életében
A könyvnek az a hátránya, ami az előnye: sokszereplős. Habár a temérdek beszélő miatt néhol nehezebb követni, hogy éppen ki mesél, az eseménydús forgatások leírásai nagyon érdekesek. A kötet tartalmát tekintve azt gondolom, hozzátesz, hogy több oldalról is hallhatjuk ugyanazokat a sztorikat. Ezzel egyrészt megismerhetjük a többi szereplő stílusát és gondolatait, másrészt a hiányzó részeket ki tudják egészíteni.
A történet felépítése logikusan halad az időben, bár mindig kicsit visszaugrik, amikor a rendező szemszögéből kezdődik ugyanaz a történet.
Az Aminek álmodom angol nyelven íródott, Room to Dream címmel (eredetiben nem olvastam), de a magyar fordításban is érezhető a laza, amerikai beszédstílus. A könyvet Berta Ádám fordította. Ha valakit érdekel a színház- és filmművészet, valamint a média világa, szép képet kaphat a korabeli eszközökről, produkciós előkészületekről és filmes utómunkálatokról. Érezzük a ’70-es, ’80-as évekbeli Los Angeles és Hollywood hangulatát, a mindent átjáró cigarettafüstöt, a pálmafákat és a nyitott tetejű Cadillac-eket. És persze arról is olvashatunk, hogy sokak számára miként teljesült az amerikai álom Lynch közreműködésével.
