A rendszerváltáshoz kapcsolódó tárgyak gyűjtésébe kezd a lakosság körében a Magyar Nemzeti Múzeum, amely Közös időnk – 1989 címmel indította el a 30 évvel ezelőtti eseményeket ünneplő programsorozatát.
A rendszerváltásról őrzött tárgyak összegyűjtésével betekintést nyerhetünk abba, mit jelentettek a magyarok számára a 30 évvel ezelőtt történtek – mondta el Varga Benedek, a múzeum főigazgatója hétfőn Budapesten. Hozzátette: 1989 legfőbb élménye a szabadság kiteljesedése volt.
Egy új tanulmány kimutatta: a múzeumlátogatás jó hatással van a stresszre
A brit Művészeti Alap nemrég megjelent tanulmánya kimutatta: az emberek 63%-a azért jár múzeumba, hogy megszabaduljon a stressztől. Viszont mindössze 6% jár rendszeresen galériákba és múzeumokba. Az is kiderült, hogy akik sűrűbben kapcsolódnak ki a művészet segítségével, elégedettebbek az életükkel.
A sajtótájékoztatón Gál Vilmos, a Közös időnk – 1989 projektvezetője kiemelte: a tárgyakat adományozók részére a múzeum lehetőséget biztosít, hogy elmondhassák élményeiket, emlékeiket a rendszerváltásról. Az összegyűjtött tárgyakat az év végén nagyszabású kiállításon mutatják be, a videóra vett visszaemlékezésekből szabadon hozzáférhető, virtuális tárlat készül.
No Title
No Description
A gyűjtés és az időszaki kiállítás mellett filmvetítéseket, kerekasztal-beszélgetéseket és tudományos konferenciát is tervez a múzeum a rendszerváltásra emlékező projekt részeként – fűzte hozzá Gál Vilmos, aki kitért arra is: hétfőn pontosan 30 évvel ezelőtt, 1989. január 28-án nevezte Pozsgay Imre államminiszter egy rádióinterjúban ellenforradalom helyett népfelkelésnek az 1956-os eseményeket.
Varga Benedek a sajtótájékoztatón saját személyes tárgyai közül egy 1930-as évekből származó tintatartót ajánlott fel a gyűjtés számára, amelybe 1989-ban töltött tintát, elhatározva fiatal történészként, hogy egyszer majd azzal írja meg a rendszerváltás történetét.
Bánkuti András: Magyarország párhuzamos valóságai a rendszerváltáskor
Máig hajlamosak vagyunk a legvidámabb barakk nosztalgiáját komolyan venni, hiszen sokunk számára a kommunizmus időszaka egyfajta csecsebecse. Egy olyan letűnt kor, amely relikviáiból romkocsmákat lehet berendezni, és olyan hangsúllyal kimondani a Moszkva teret, mintha csak beleszülettünk volna és megszokásból mondanánk így. P edig az iskolákban azért már traktáltak belénk egy jó adag előítéletet.
Az eseményen egy lengyel Szolidaritás-zászlót is adományoztak a múzeumnak. Az adományozó, Müller Ferenc elmondta: a transzparenst 1989. március 15-én a Magyar Televízió székháza előtt tüntető lengyel fiataloktól kapta emlékbe.
A mindenki számára nyitott gyűjtésről bővebb információ a Nemzeti Múzeum internetes oldalán található, ahol a projekt részeként egyebek mellett Baják László történész 1989-ban vezetett naplóinak részletei is olvashatóak heti bontásban.
