Élőláncos versfelolvasást tartottak augusztus 31-én, hétfőn a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) előtt, így tiltakozva az intézmény bedarálása ellen.
Közel ezren lehettek a tüntetésen
A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) hallgatói augusztus 31-én, hétfő este demonstrációt tartottak az intézményük függetlenségének elvesztése miatt. Később, éjfélkor, abban a pillanatban, amikor a Vidnyánszky Attila vezette kuratórium átvette az irányítást az intézmény fölött, lezárták az épületet. Az egyetem vezetői eleget tesznek Vidnyánszky meghívásának, és találkoznak vele, de a HÖK közölte: csak akkor hajlandók tárgyalni, ha visszamennek a kiindulópontra, írja a 444.
Este hatórára élőláncos versfelolvasást szerveztek a Színház- és Filmművészeti Egyetem előtt, ahol az alkalomhoz illő, rövid verseket mondtak el körülbelül ezer ember előtt.
A Szurdi Panni (az egyetem hallgatója), Simon Márton költő, Tóth Réka Ágnes költő-színházi dramaturg és Závada Péter költő által szervezett verses demonstráció után Parti Nagy Lajos közleményt adott ki, amely petíciót is tartalmaz. A petíciót több mint 160 író és költő, valamint Dés László zeneszerző és Vojnich Erzsébet festő írta alá.
A verses tüntetésen Parti Nagy Lajos egyik 20 éve írt versét, a Szívlapotot olvasta fel:
Míg Nemes Z. Márió az alábbi versét:
„Aki emberséges viszonyokra vágyik, az emigrál”
Schilling Árpád rendező szeptember elsején közzétett posztjában többek között azt írta, „itt most eltipornak valamit, ami színház és film és magyar. Az biztos, hogy nyoma marad. Megőrizzük emlékét, és teszünk azért, hogy ami itt keletkezett, ne tűnhessen el.”
Néhány órája pedig Facebookon újfent kifejtette véleményét.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Sokan kérdezik tőlem, hogy van ennek az egyetemfoglalásnak valami értelme. Lesz ebből valami? Elérhető a cél? Tíz éve nem érhető el semmiféle cél. Először a falig tolnak, amikor meg jajgatsz, akkor hisztérikus bajkeverőnek bélyegeznek, megaláznak, majd ellehetetlenítenek. Ez a módszer, és ez ellen nincsen más eszköz, csak a permanens ellenállás, meg hát az apátia. Aki ma még jóhiszemű a hatalommal szemben, az vagy annyira fél, hogy már belebolondult, vagy személyes érdekei miatt menekül a hazugságba. Nincs konszolidáció, és nem lesz soha. Aki tisztességes, emberséges és demokratikus viszonyokra vágyik, az vagy emigrál vagy elkeseredett küzdelmet folytat[/perfectpullquote]
– írta bejegyzésében Schilling.
