A Deutsche Welle közéleti magazin hétfőn megjelent cikkében a virágzó magyarországi wellness iparral és a külföldi betegek részére elérhető kicsi, de növekvő piaci réssel foglalkozik.
Miért virágzik az egészségügyi turizmus Magyarországon?
Amikor Chris Reuter színésznő úgy döntött, Berlinből Magyarországra utazik egy komplex fogászati kezelésre, még nem sejtette, hogy egy apró gazdasági motort fog működésbe hozni. A légitársaság, a szálloda, az éttermek, a fürdők, a fogorvos és az utazást szervező német ügynökség mind kihasította a maga szeletét a tortából. Na, meg persze annak a gulyásos szakácskönyvnek a kiadója is, amit szuvenírként hazavitt magával.
Az Európai Parlament tanulmánya szerint az egészségügyi turizmus exponenciális növekedése várható, különösen a 2014-es uniós irányelv hatályba lépése óta. A határon átnyúló egészségügyi szolgáltatásról szóló jogszabály lehetővé teszi az EU-s állampolgárok számára, hogy egy másik tagállamban vegyenek igénybe orvosi ellátást.
Időközben az egészségügyi turizmusból származó bevételek EU-s szinten összesen körülbelül 47 milliárd eurót tesznek ki, ami a 28 tagállam teljes GDP-jének 0,33%-a.
Reuter számára is egyértelmű volt a döntés, hogy Magyarországra jön, noha korábban nem járt még nálunk. De az új mosolyáért elérhető alacsonyabb árak, a magas egészségügyi ellátásbeli színvonal, “a fájdalom jobb figyelembe vétele” és a folyékonyan németül beszélő orvosok meggyőzték. Nem beszélve Budapest lenyűgöző fekvéséről!
A német egészségbiztosításnak nem volt kifogása a dolog ellen. A magyarországi klinika megküldte Németországba a kezelés várható költségét, és Reuter még aznap megkapta faxon az engedélyt a kinti TB-től. A költségeket ugyanúgy fedezte, mintha a beavatkozást Németországban végezték volna el, mesélte a színésznő a Deutsche Wellének.
Hazánk még mindig number one fogászati célpont a külföldiek számára
Magyarország régóta vonzó célpont az egészségügyi ellátásra és wellness kezelésekre vágyó turisták körében.
Az utóbbi években azonban egyértelműen mi lettünk a legfontosabb célállomás a fogászati beavatkozások szempontjából, legalábbis a nyugat- és észak-európaiak számára.
Ők általában körülbelül 50-80%-kal többet fizetnek a fogorvosnak odahaza.
A statista.com 2016-os adatai szerint körülbelül 6 ezer alkalmazott fogorvossal a fogászati klinikák száma növekszik Budapesten és persze az osztrák határhoz közel eső városokban is. A Deutsche Welle kiemeli, hogy például a durván 32 ezres lakosságszámú Mosonmagyaróváron 2014-es adatok szerint több mint 150 praxis és három nagy fogászati klinika várja a pácienseket. A személyzet többsége beszél angolul és németül, és nagyon udvarias bánásmódban részesülnek a betegek.
A pénz nem minden
A Deutsche Wellének egy román közgazdász arról számolt be, hogy mindig Szegedre jön, ha orvoshoz kell mennie. Ő a román kórházakban tapasztalható magas fertőzésveszélytől is tart. Ráadásul szerinte a magyar klinikák technikai felszereltsége jobb. A román nő a magyar személyzet professzionalizmusát és kedvességét is nagyra értékeli.
A lap hozzáteszi, hogy az életszínvonal Magyarországon magasabb, mint Romániában, így szemben az osztrák vagy német turistákkal, a románok számára anyagilag tehát nem feltétlenül éri meg az orvosi kezelést nálunk végeztetni.
De a pénz nem minden, és a fenti okokból érthető, hogy hazánk miért népszerű a számukra is.
A románok a termálfürdők miatt is előszeretettel jönnek Magyarországra. A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. értékesítési és marketingigazgatója, Czinege Szilvia szerint való igaz, hogy a turisták 60%-a a wellness és élményfürdő lehetőségek miatt érkezik a fővárosba.
2017-ben 2 és fél millió egészségügyi és wellness turista jött Magyarországra, a KSH adatai szerint. A plasztikai beavatkozások, a lézeres szemműtétek és a szülészeti lehetőségek is népszerűek a hozzánk látogató külföldiek körében.
A budapesti turizmussal ebben a cikkünkben foglalkoztunk átfogóan.