A német belügyminiszter a statisztikai adatokat az Alternative für Deutschland (AfD) által a parlamentben feltett kérdésre válaszul közölte.
Az egyházak az állammal kötött megállapodásuk alapján dönthetnek arról, hogy bizonyos kérelmezőknek menedékjogot adnak, és részükre szállást és ellátást biztosítanak.
Erről értesíteniük kell a hatóságokat, de nem kötelesek az eseteket nyilvánosságra hozni.
A humanitárius menedék nyújtásának egyházi tradícióját 2015 februárjában részben kodifikálták, amikor a Német Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BAMF) nem kötelező érvényű megállapodást kötött Németország protestáns és katolikus egyházaival. Ez lehetővé teszi, hogy bizonyos egyházi képviselők a BAMF részére megfontolásra felterjesszék kitoloncolással fenyegetett emberek „különösen súlyos eseteit”.
Egy müncheni bíróság szerint az egyházi menedék felülírhatja a menekültügyi hatóság döntését.
Az AfD régóta kritikus a német egyházakkal szemben, noha azt hangoztatja, a kereszténység Németország kulturális identitásának része.
A szélsőjobboldali párt szinte a megszállottjává vált a menekültügyi politikának. Egyes képviselői egyenesen azzal vádolnak bizonyos egyházakat, hogy „aláássák a jogállamiságot” a menedékkérők másik EU-államba történő kitoloncolásának a megakadályozásával.