Márciusban hozhat ítéletet a Fővárosi Törvényszék az Esterházy-kincsek tulajdonjogát tisztázó peres eljárásban, amelyet felperesként az osztrák Esterházy Magánalapítvány indított a magyar állammal szemben.
Az 1695-ben megalapított, kivételes értékű barokk főúri kincstár mintegy 270 tétele az első világháború végén került Budapestre a ma Ausztriában található fraknói várból. Az ötvös-, érem- és textiltárgyakból álló műkincs-gyűjteményt 2016-ig az Iparművészeti Múzeumban őrizték, akkor egy kormánydöntés értelmében több mint 70 darabját a fertődi Esterházy-kastélyban helyezték el.
Az ügy pénteki tárgyalásán az Esterházy Magánalapítvány felperesként azzal érvelt, hogy a műtárgyegyüttes a kincstár megalapítása óta mindig is megbonthatatlan egységet képezett az őrzési helyéül szolgáló fraknói vár két boltíves termével. A felperes igyekezett bizonyítani a bíróság előtt, hogy a széles körben elterjedt történettel szemben, amely szerint a műtárgyegyüttest Esterházy Miklós herceg (1869-1920) hozatta Budapestre, a fraknói kincs évszázadokig fennálló egységét valójában 1919-ben a Tanácsköztársaság önkénye bontotta meg, amikor egy szabadcsapat rekvirálta és Budapestre hurcolta a ma Burgenlandban fekvő várban őrzött kincsek egy részét.
Mészárosék beszállnak a művészetbe is: Ők végezhetik a Néprajzi Múzeum felújítását
A tervek szerint 2019-re, azaz idén elkészülhet a Néprajzi Múzeum a Városliget melletti Ötvenhatosok terén, a Liget Budapest projekt keretében. Azt már rég tudni lehetett, hogy óriási vagyonokat vitt el az előkészítés is. A jelentékeny drágulás következtében a Néprajzi Múzeum épületét 1, 8 milliárd forintért tervezték meg.
A kommün bukása után az államosítási rendelet hatályát vesztette, de a herceg és utódja, Esterházy Pál (1901-1989) 1920-ban és 1923-ban letéti szerződésben engedélyezte, hogy az Esterházy-hitbizomány – az 1949 előtti magyar jogrendben egy családon belül meghatározott rend szerint öröklődő, meg nem terhelhető, elidegeníthetetlen vagyontömeg – részét képező műtárgyak továbbra is az Iparművészeti Múzeumban maradjanak.
A kincseket Esterházy Pál herceg a közeledő front pusztításától tartva 1944. november-decemberben elvitette a Tárnok utcai Esterházy-palota pincéjébe. Az ostrom alatt azonban a palota bombatalálatot kapott, a romok alól kiásott, súlyosan megsérült kincseket 1949-ben ismét államosították, Esterházy Pált pedig a Mindszenty-perben, koncepciós eljárás vádlottjaként 15 év börtönre ítélték.
A felperes érvelése szerint nem bizonyítható, hogy az államosítás hatálya kitért volna az Esterházy-kincsként emlegetett műtárgyegyüttesre, mert az nem szerepelt az államosítási törvény által megkövetelt leltárban, így a magyar állam tulajdonjoga nem megalapozott a gyűjteményre nézve. Az Esterházy Magánalapítvány jogi képviselői pénteki perbeszédükben hangsúlyozták azt is, hogy a bíróságtól csupán a fraknói kincs jogi egységének kimondását várják, a felperes továbbra is Magyarországon akarja elhelyezni az egyébként állami védettséget élvező műtárgyakat.
Az alperesek – több minisztérium és az Eszterháza-központ – álláspontja szerint a gyűjtemény 1949-es köztulajdonba vétele bizonyíthatóan megtörtént. Az államosítást kimondó 1949. évi VII. törvényt ugyan 1999-ben hatályon kívül helyezte az Országgyűlés, de azzal az indoklással, hogy tartalma már kiüresedett, hiszen a kárpótlás kérdését már évekkel korábban rendezte törvényileg a magyar állam.
Az alperesek jogi képviselői perbeszédükben hangsúlyozták azt is, hogy Esterházy Pál herceg tudatosan bontotta meg a fraknói kincsegyüttes egységét, amikor a trianoni határok kialakulása után két külön hitbizományt hozott létre a Magyarországon és Ausztriában található műtárgyak kezelésére.
Palkovics Lászó, aki az MTA kivéreztetését vezényli, évekig havi 800 ezer forintot kapott publikálás nélkül
Palkovics László szerződése szerint évente két publikációt kellett volna leadni az Magyar Tudományos Akadémiának, amelyet havi 800 ezer forinttal honoráltak. Azonban a Magyar Narancs kutatása szerint ezt nem tette meg. És persze megkapta évekig a tiszteletdíjat. mta botrány, palkovics publikáció
A 2017-ben indult perben várhatóan március 8-án hirdet ítéletet a Fővárosi Törvényszék. Az Esterházy Magánalapítvány restitúciós igényét emellett közigazgatási eljárásban is vizsgálja a magyar állam.
