Egy frissen közzétett jelentés szerint a legtöbb újságírót fényképezés, filmezés vagy a kamera tartása közben érik támadások. Németországban a sajtó elleni erőszak nagy része a keleti régióban történik, és a legtöbb elkövető a szélsőjobboldalhoz kötődik.
Fokozódó fizikai erőszak
A Sajtó és Média Szabadság Európai Központja (European Center for Press and Media Freedom, ECPMF) csütörtökön közzétett jelentése szerint növekszik az újságírókkal szembeni erőszak Németországban. Különösen 2018-ban mutatnak az adatok éles emelkedést a sajtó képviselői ellen elkövetett atrocitások vonatkozásában. Idén idáig 28 újságíró szenvedett el 22 bizonyított fizikai támadást.
Ezzel szemben 2017-ben mindössze 5 regisztrált támadás történt. 2015 volt az az év, amikor a legtöbb, újságíró sérelmére elkövetett erőszakos cselekményt rögzítették. Három évvel ezelőtt 43 bizonyított támadás történt.
Az ECPMF elismeri, hogy adataik különböznek a német szövetségi bűnügyi rendőrségétől, de az eltérés oka az adatgyűjtési módszerben keresendő.
Kelet-Németország az a régió, ahol a legjellemezőbb a sajtóval szembeni ellenségesség. Az erőszakos cselekmények többségét szélsőjobboldali kötődésű elkövetők hajtják végre. Az idei 22 támadásból 13 Szászországban történt. 4-et a szomszédos Szász-Anhaltban regisztráltak, 2-t pedig Türingiában. Brandenburg, Baden-Württemberg, Észak-Rajna-Vesztfália tartományok és Brandenburg 1-1 támadást tudhat magáénak.
Szeptember 1-jén a chemnitzi szélsőjobboldali zavargások során 9 támadás történt 11 olyan újságíró ellen, akik az eseményekről tudósítottak.
Leginkább a fotót készítő, filmező vagy kamerát tartó újságírók vannak veszélynek kitéve. 2017 januárja és 2018 szeptembere között 27-ből 24 támadás kamerával végzett munka során történt.
A sajtószabadság korlátozása
A támadások leginkább akkor jellemzőek, amikor olyan dolgot filmeznek, ami a támadónak nincs ínyére. Múlt hónapban például egy férfi a drezdai szélsőjobboldali tüntetésen a kamerával forgató és őt vevő stábot szidalmazta, és jogtalansággal vádolta meg őket. Kiderült róla, hogy a szászországi rendőri egység tagja. A férfi felmondott, miután nyilvánosságra került szolgálati jogviszonya. A rendőrség később elnézést kért, amiért a helyszínen tartózkodó rendőrök 45 percig bizonyíték nélkül tartották fogva az újságírókat.
Az ECPMF jelentése arra is rámutat, hogy a fizikai támadások emelkedése mellett kevésbé dokumentált a verbális bántalmazás és fenyegetés, ami szintén emelkedő tendenciát mutat.
2015 óta a lügenpresse (körülbelül: hazug sajtó) szlogenre hivatkozással elkövetett atrocitások szerves részét képezik a jobboldali populista és szélsőséges viselkedésnek politikai rendezvényeken és tüntetéseken.
A jelentés szerint nehéz különbséget tenni “nyugtalan állampolgárok” és neonácik között. Az erőszakos cselekmények elkövetésére való készség azonban, különösen gyűléseken, megnőtt. Az ECPMF következtetése az, hogy mindenkinek, aki tömeges rendezvényeken újságíróként azonosítható, arra kell felkészülnie, hogy nyíltan megtámadják. A tanulmány szerint ez komoly veszélyt jelent a sajtószabadságra Németországban.
