A német kormány dönt arról, ki kap menedékjogot. Különleges esetekben pedig megengedi az egyházaknak, hogy átmeneti menedéket biztosítsanak a menekülteknek. Egy nemrég készült jelentés szerint viszont egyes egyházak megszegik a szabályokat.
Az egyházi menedék mint szürke zóna
Németországban az elutasított menedékkérők számára gyakran az egyház jelenti az utolsó reményt. Sok egyházközség kitárja az ajtaját ezen emberek előtt, hogy késleltessék vagy megakadályozzák a küszöbön álló kitoloncolásukat. A menekültek ilyenkor hetekig vagy hónapokig élnek a gyülekezet helyiségeiben, ahol ideiglenes védelmet kapnak a rendőri intézkedésekkel szemben. Ebben a cikkünkben írtunk arról, hogyan segítenek a német egyházak a menedékkérőknek, és emiatt milyen támadások érik őket. Most újra célkeresztbe kerültek.
Az egyházi menedék nagy körültekintést igényel, mivel ez egy szürke terület a jog, az emberiesség és a nemzeti politika metszéspontjában. És éppen ez az, ami miatt vitatott a működése.
A héten nyilvánosságra hozott DPA-riport szerint egyházi gyülekezetek figyelmen kívül hagyták a kulcsfontosságú eljárási szabályokat az általuk 2017 eleje és 2018 júniusának vége között kezelt ügyek durván felében.
Az adatokat a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal osztotta meg a DPA német hírügynökséggel.
Németországban az egyházi menedéknek évszázados hagyománya ellenére nincs jogi alapja. Nem létezik jogszabály vagy formális kötelezettség arra vonatkozóan, hogy az államnak, illetve a hatóságoknak el kellene fogadniuk az egyházi gyakorlatot.
A német egyházak kiállnak a keresztényi segítségnyújtás mellett
A jelentés viszont felveti, hogy “túl sok” gyülekezet alkalmazta ezt az önkéntes gyakorlatot. Mind a katolikus hivatal, mind a protestáns egyház képviselője azt állítja, az akták szabályszerűen kerültek benyújtásra, és nincs szó tömeges védelem biztosításáról.
A belügyminisztérium azonban változtatott az egyházi menedéket érintő szabályokon. Augusztus 1-jétől a menekülteket ki lehet toloncolni abba az EU-tagállamba, ahol először léptek be az Unió területére, ennek bekövetkezésétől számított 18 hónapig. Korábban erre csak 6 hónapig volt lehetőség. Ezen határidő lejárta után az az állam a felelős a menekültekért, amelynek a területén azok tartózkodnak.
A katolikus reformmozgalom szóvivője, Christian Weisner indokolatlannak tartja a változtatást. Ez szerinte csak rávilágít arra, hogy mennyire ésszerűtlenek és irreálisak az EU jelenlegi szabályai.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””] Figyelembe véve az egyházi menedék általánosan igen alacsony szintjét, nagyon nem lenne szerencsés, ha az állam tovább szigorítana a menedéknyújtás eme fontos keresztény jelképén [/perfectpullquote]
– mondta Weisner a DPA-nak.
Becslések szerint az egyházak gyakorlata eddig az esetek több mint 90%-ában akadályozta meg, hogy a menedékkérőket egy másik EU-tagállamba küldjék vissza.
