Az egyházi menedék mint szürke zóna
Németországban az elutasított menedékkérők számára gyakran az egyház jelenti az utolsó reményt. Sok egyházközség kitárja az ajtaját ezen emberek előtt, hogy késleltessék vagy megakadályozzák a küszöbön álló kitoloncolásukat. A menekültek ilyenkor hetekig vagy hónapokig élnek a gyülekezet helyiségeiben, ahol ideiglenes védelmet kapnak a rendőri intézkedésekkel szemben. Ebben a cikkünkben írtunk arról, hogyan segítenek a német egyházak a menedékkérőknek, és emiatt milyen támadások érik őket. Most újra célkeresztbe kerültek.
Az egyházi menedék nagy körültekintést igényel, mivel ez egy szürke terület a jog, az emberiesség és a nemzeti politika metszéspontjában. És éppen ez az, ami miatt vitatott a működése.
A héten nyilvánosságra hozott DPA-riport szerint egyházi gyülekezetek figyelmen kívül hagyták a kulcsfontosságú eljárási szabályokat az általuk 2017 eleje és 2018 júniusának vége között kezelt ügyek durván felében.
Az adatokat a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal osztotta meg a DPA német hírügynökséggel.
Németországban az egyházi menedéknek évszázados hagyománya ellenére nincs jogi alapja. Nem létezik jogszabály vagy formális kötelezettség arra vonatkozóan, hogy az államnak, illetve a hatóságoknak el kellene fogadniuk az egyházi gyakorlatot.
Az eljárási szabályok az átláthatóság fokozása érdekében az egyház és a kormányzati szervek között 2015 februárjában kidolgozott folyamaton alapulnak. Az érintett plébániának olyan aktát kell benyújtana, amelyik leírja a menedékkérő különös méltánylást érdemlő esetének körülményeit annak érdekében, hogy az illető ügyét új elbírálás alá lehessen vonni. Továbbá meg kell adni egy kontaktszemélyt. Ilyen feltételek mellett a német szövetségi migrációs hivatal hajlandó elfogadni az egyházi menedéket, és újra megvizsgálni az adott ügyet. Ha azonban a bevándorlási hivatal újra előveszi az esetet, és mégsem adja meg a menedékjogot, a menekülteknek el kell hagyniuk az egyházi ingatlanokat.
A német egyházak kiállnak a keresztényi segítségnyújtás mellett
A jelentés viszont felveti, hogy „túl sok” gyülekezet alkalmazta ezt az önkéntes gyakorlatot. Mind a katolikus hivatal, mind a protestáns egyház képviselője azt állítja, az akták szabályszerűen kerültek benyújtásra, és nincs szó tömeges védelem biztosításáról.
A belügyminisztérium azonban változtatott az egyházi menedéket érintő szabályokon. Augusztus 1-jétől a menekülteket ki lehet toloncolni abba az EU-tagállamba, ahol először léptek be az Unió területére, ennek bekövetkezésétől számított 18 hónapig. Korábban erre csak 6 hónapig volt lehetőség. Ezen határidő lejárta után az az állam a felelős a menekültekért, amelynek a területén azok tartózkodnak.
A katolikus reformmozgalom szóvivője, Christian Weisner indokolatlannak tartja a változtatást. Ez szerinte csak rávilágít arra, hogy mennyire ésszerűtlenek és irreálisak az EU jelenlegi szabályai.
Figyelembe véve az egyházi menedék általánosan igen alacsony szintjét, nagyon nem lenne szerencsés, ha az állam tovább szigorítana a menedéknyújtás eme fontos keresztény jelképén
– mondta Weisner a DPA-nak.
Becslések szerint az egyházak gyakorlata eddig az esetek több mint 90%-ában akadályozta meg, hogy a menedékkérőket egy másik EU-tagállamba küldjék vissza.