Észak-Korea megállapodást kötött a kínai kormánnyal egy különleges kereskedelmi zóna kialakításáról. A híd, amely körülbelül 100 milliárd forintból épült meg, azonban a semmibe vezet.
2010-ben indult útjára az a megállapodás, amely Észak-Koreát és Kínát összeköti kereskedelmileg, írja a Business Insider. A terv szerint ezen úton engedélyezték volna a külföldi valuta használatát, a külföldi árukkal és a hazai nyersanyagokkal való kereskedést is. Korábban már létrehoztak egy hasonló zónát a kínai-orosz-észak-koreai hármashatár közelében.
Minden manipulált: Ilyen a mindennapi élet Észak-Koreában
Max Pinckers belga fotóst kérte fel a The New Yorker magazin, hogy készítsen fotókat Észak-Korea valódi arcáról. Nos, a fotós tudta, hogy ez lehetetlen lesz. Evan Onos újságíróval minden lépésüket figyelték. – nyilatkozat Onos. Max Pinckers felesége is elkísérte, Victoria, aki segédkezett a fotók elkészítésénél.
A két ország vezetői a Jalu folyó partján álmodták meg, a kínai Tatung és az észak-koreai Sinudzsu városok vonzásában. Mind a két fél számára előnyös egyezmény lett volna, hiszen a kínaiak nyersanyaghoz jutottak volna kedvező áron, míg Észak-Korea külföldi valutához és termékekhez.
A megállapodást mind fizikailag, mind szimbolikusan egy híd tette volna lehetővé. Több híd vezet át a Jalu folyón, ám ezeket egy kivétellel mind a japánok építették még a ’30-as évek végén, amikor megszállás alatt tartották a Koreai-félszigetet és Kína északkeleti részét is. Ezek általában kisebb, egysávos vasúti hidak, amelyeken a forgalom egyszerre csak egy irányban haladhat.
Két évvel később, a megállapodást követően felgyorsultak az események. Kim Dzsongil 2011 decemberében elhunyt, és fia, Dzsongun vette át a hatalmat.
Elindította az atomprogrammal való riogatást, amivel Donald Trumpot fenyegette több ízben. Különféle robbantgatásokba és rakétatesztekbe kezdett. Természetesen Kínának sem tetszett, pedig Kína nem ápol túlzottan jó kapcsolatot a Trump-vezette Egyesült Államokkal. A híd 2014-ben elkészült, de a kínai-észak-koreai barátság egyre enyhült.
A híd több mint 350 millió euróból (~100 milliárd forint). Ehhez 20 kilométernyi autópálya is épült. A probléma csak az, hogy az észak-koreai oldal mintha megállt volna az idő.
Észak-koreai menekült művészek, akik beleszálltak társadalomkritikus műveikkel a rezsimbe
De mi történik, amikor olyanok szöknek meg, akiknek tehetségük van a művészethez? Most bemutatunk két festőművészt és egy reality tévésztárt, akik a Észak-Koreából szöktek Dél-Koreába, azt, hogy mit alkotnak, és hogy milyen üzeneteket hordoz a művészetük.
Ha végigsétálnánk a hídon Kínából indulva Észak-Koreába, kvázi a nagy semmiben kötnénk ki. Noha azért fontos megjegyezni, hogy előbb túl kellene élni ezt a sétát, ugyanis nagy eséllyel agyonlőnének. Erre egy tábla is figyelmeztet a híd végén: “szögesdrótzár”.
Tehát összegezzük: majd’ 100 milliárd forintból (!) épült egy híd Kína és Észak-Korea barátságából. Ez a barátság megromlott, és a híd mondhatni használaton kívül van.
