ContextUs: Október 24-én jelent meg az új lemezetek a Recorderen több mint két és fél év után. Gratulálunk! Mi történt a 22 vágy a tenger vázlata és az egy ideiglenes égen át között?
Kaszi: Elköltöztünk Debrecenből Budapestre, Zsike lediplomázott és dolgozni kezdett, én kétszer munkahelyet váltottam, egyszer például a költözés miatt. Magunkhoz képest egész sokat koncerteztünk. Illetve sokat olvastam, gitároztam, zenét hallgattam és dalokat írtam.
ContextUs: Meséljetek erről a váltásról, kérlek! Milyen előnyei-hátrányai vannak a két városnak?
Zsike: Debrecenben valamivel nyugodtabb az élet, és ez a programok terén is így van. Ha van valami olyan dolog, ami érdekel, koncert, kiállítás, akkor elmész és megnézed. Viszont Budapestre a bőség zavara jellemző, ami persze egyáltalán nem probléma csupán fizikailag és anyagilag is nehéz mindenhol ott lenned, ahol szeretnél. Másrészről többet tudunk itt és a környező városokban koncertezni.
ContextUs: Az új album sötétebb, ugyanakkor letisztultabb, mint az előzőek. Mi ennek az oka?
Kaszi: Az, hogy miért lett sötétebb, nem tudnám megmondani. Ez most így jött, valamiért most ezek érdekeltek. Letisztultabb azért lett, mert rájöttem, hogy ezt a lemezt nem fogjuk tudni egyedül vagy valami lo-fi módszerekkel/haveri segítséggel felvenni, hanem kelleni fog egy ember, akinek van stúdiója, jól ért a rögzítéshez, keveréshez, de nem akarja fényesre sikálni a lemezt.
ContextUs: Ki lett végül ez az ember?
Kaszi: Illés Nándi. Az ő stúdiójában készült a lemez, ami, mint kiderült, ugyanabban az épületben van, mint a mi próbatermünk. Mutattam egy-két demót Nándinak április körül, és megbeszéltük, hogy felveszünk egy számot, és ha tetszik a hangzás, akkor haladhatunk tovább. Tetszett, így kinéztünk nyár végén egy dátumot, kivettünk 3 nap szabit, és felvettünk mindent. A keverés körülbelül egy hónap alatt elkészült
ContextUs: Tudnátok mondani pár olyan albumot, amelyek nélkül az egy ideiglenes égen át nem születhetett volna meg?
Kaszi: Inkább zenekarokat tudnék mondani, akiknek akár egy-egy száma vagy az egész munkássága inspirálta a lemez különböző dalait: Suicide, Aphex Twin, Moon Duo, Shocking Pinks, Acid Mothers Temple…
ContextUs: A zenekarban csak ketten vagytok. Nem hiányzik egy dobos?
Zsike: Igazából nem. Mindkét dolognak megvan a maga előnye és hátránya is.
Így, hogy mi csak gépdobot használunk, nem kell azzal foglalkozni, hogyan tömjük be a dobcuccot egy Suzuki hátuljába.
Viszont a hátránya az, hogy nagyon kell figyelni, és viszonylag pontosan játszani, mert elég nehéz visszahozni a dolgokat, ha valahol elcsúsztunk a dobtól.
Kaszi: Jelenleg abszolút nem hiányzik a dobos. A mostani lemezen gyakorlatilag minden számban elektronikusabbak a dobalapok. Direkt mellőztük az élő dobhangzást. Már az előző albumon is ezt akartuk volna, de ott egy kicsit bátortalanabbak voltunk ezen a téren.
ContextUs: Az albumon egyaránt vannak magyar és angol dalok. Más szövegírási technikát igényel a két nyelv?
Kaszi: Nem hinném, hogy más technikát igényelne. Ugyanúgy gitározás közbeni dünnyögésekből, jegyzetelésekből, írogatásokból születnek a dalok, de néha angolul jön valami jó sor, és az valahogy megmarad bennem, és végül angol szövegű dal lesz belőle. Most például két számnál is ez történt.
ContextUs: A low fidelity eléggé gitárcentrikus. Ti milyen pedálokat használtok?
Kaszi: Mi gyakorlatilag alap pedálokat használunk. Egy Boss distortiont egy Korg multieffektel, plusz még van egy pitch shifter pedálom.
Zsike: Én egy distortion és egy multieffect pedált használok.
ContextUs: A veletek készített interjúnkban azt mondtátok, hogy terveztek egy csak angol nyelvű EP-t kiadni. Hol tart ez a projekt most?
Kaszi: Amikor ezt mondtuk, valószínűleg pont az a két dal volt születőben, amelyek most rákerültek erre a lemezre: My Spaceship’s Waiting For You, I Can’t Sleep. Lehet, volt még egy harmadik is angolul, azért hittem, hogy majd lesz egy angol nyelvű EP.
ContextUs: Nem gondoljátok, hogy könnyebb angol nyelvű dalokkal érvényesülni? A stílusotok mind angolszász zenekarokban gyökerezik.
Kaszi: Rám ebből az angolszász zenéből elsősorban csak a zene van hatással, a szöveg már nem annyira. Persze amelyik számot nagyon szeretem, annak jobban figyelek a szövegére, ha nem értem, elolvasom neten stb. De a mi zenénk szövegére nem ezeknek a daloknak a szövege hat általában, hanem a körülöttem lévő dolgok, álmok, képek, könyvek, versek.
Elsősorban magyarul olvasok könyveket, verseket, novellákat, és szeretem is magam ezen a nyelven kifejezni.
Úgy érzem, bátrabban is fogalmazok, és ha szabad így mondanom, (egy magamhoz képest felállított mérce szerint) jobb, művészibb szöveget tudok létrehozni a saját nyelvemen. Legalábbis eddig így volt, aztán lehet, a következő lemezre sokkal több angol dal születik. De hogy érvényesülni melyikkel lehet jobban, arról szerintem bőven megoszlanak a vélemények, nálam okosabb kritikusok, zenetudósok között is.
ContextUs: Egyáltalán szeretnétek jobban érvényesülni? Mennyire szűkös a rétegzene megbélyegzés?
Kaszi: Természetesen jó, ha minél több emberhez eljut a zenénk, sokan eljönnek a koncertjeinkre, érdeklődnek és hallgatnak minket. Ezek mind jó dolgok, és végül is az a lényeg, hogy szeretnénk jobban érvényesülni, de nem minden áron, és nem is fontos, hogy mindenkihez eljussunk. Nem is érzem, hogy a mi zenénk mindenkinek való lenne. Persze nem szeretném megmondani, hogy kinek való és kinek nem.
ContextUs: Szerintetek miért élik reneszánszukat az olyan együttesek, mint a Dinosaur Jr. vagy a My Bloody Valentine? Mintha egyre több magyar zenekar hivatkozna a noise rock-ra, a shoegaze-re.
Kaszi: Fogalmam sincs. Én ezt nem vettem észre, hogy egyre többen hivatkoznának a noise rockra, a shoegaze-re már talán többen. De lehet, csak én olvastam kevés magyar zenekaros interjút.
ContextUs: Nem féltétlenül interjúkra gondolok, hanem inkább valamiféle tendenciára, hogy manapság több bandánál érezni ezeket a gyökereket. Például a már feloszlott Camp Koala is ilyen.
Kaszi: A Camp Koala mondjuk jó példa, ott tényleg érezni a Dinosaur Jr.-hatást. De nem tudom, hogy ez most mennyire tendencia. Lehet, csak én nem figyelek eléggé.
ContextUs: Courtney Love azt mondta az 1987-es Sisterre, hogy olyan, mint a legrosszabb LSD-trip Los Angelesben. Nekem ez a Sonic Youth-album és ez a CL-kommentár jutott eszembe, amikor meghallgattam az egy ideiglenes égen át-ot. Lehetnek analógiák?
Kaszi: Lehetnek. Köszönjük, ez igazán nagy dicséret nekünk.
ContextUs: Melyik volt az utolsó jó SY-album?
Kaszi: Rather Ripped. Bár az sem volt már annyira egyenletes, de akadt rajta egy pár óriási dal, amit sz_rrá hallgattam, amikor megjelent az album. A The Eternal már tényleg nem volt annyira erős, de azért oda is sikerült tenniük egy-két jó slágert. De ha valami igazán csúcs lemezt kéne mondanom, akkor lehet, nem tudnék, mert nekem minden korszakuknak van egy csúcslemeze, és a hangulatomtól függ éppen melyik SY-korszakot szeretném hallgatni. Sokáig az Experimental Jet Set, Trash And No Star volt a kedvencem, a Goo és a Dirty nagyon inspiráló volt a Flexible Juice indulásakor, az A Thousand Leavest meg mindig másnaposan hallgattam/hallgatom. Egy időben csak a ’80-as években megjelent dolgaikat hallgattam, aztán csak bootlegeket, élő kazettás felvételeket. A SY-t újra és újra előveszem. Beszéljek még a Sonic Youth-ról?
ContextUs: Csak nyugodtan.
Kaszi: Túl sokat is tudnék beszélni a zenéjükről és a rám mért hatásukról. Ha nagyon belelendülök, még az is lehet, hogy egy külön interjút megtöltene.
Szóval maradjunk inkább annyiban, hogy ők voltak rám a legnagyobb hatással, és a mai napig fontos számomra a zenéjük.
Persze azóta rengeteg zenekar, zenész hatott rám, de ők az alap.
ContextUs: A nyáron meghívást kaptatok a II. Kolorádó fesztiválra, ami azért elég nagy nyilvánosságot képvisel. Melyik a jobb: egy fesztivál vagy egy sima, két-három zenekaros koncert?
Zsike: Én személy szerint jobban kedvelem a fesztiválokat. Sok ember, sok zenekar, meleg, napsütés, meg ilyen nyári dolgok.
Kaszi: Én tudom élvezni nagyon a klub bulikat, de most olyan tök jó fesztiválokon léptünk fel, mint az általad is említett Kolorádó, a zebegényi Waldorf vagy UbikFarm, hogy most én is inkább fesztiválpárti lettem.
ContextUs: Hol lehet a közeljövőben táncolni a zenétekre? Esetleg várható egy turné is a lemezzel?
Zsike: November 10-én az Aurórában lesz a lemezbemutató-koncertünk. Fellép még Hó Marci, aki szintén lemezbemutatót tart és a Meteo.
Kaszi: Tavasszal szeretnénk összehozni egy turnét az új lemezzel.
ContextUs: Gyakran gondoltok Kim Dealre?
Zsike: Minden egyes próbán.
Kaszi: Én nem elégszer sajnos.