Heltai Jenő – a felcseperedő nagyváros költője

Szellemessége már jellegzetes pesti humor, kabarédalainak pajzánsága már nagyvárosi huncutság. 150 éve született Heltai Jenő.

Heltai Jenő nevéhez fűződik az Ady Endre összes költeményének kiadása

1871. augusztus 11-én született Pesten. Jogi tanulmányait félbehagyva újságíró lett. A Magyar Hírlap, a Pesti Napló, A Hét hasábjain jelentek meg versei, elbeszélései, publicisztikái. A lapokat éveken át tudósította külföldről: Párizsból, Londonból, Bécsből, Berlinből, Konstantinápolyból – írja az MTVA Archívum.

A húszas években az Athenaeum Kiadó művészeti igazgatója volt, az ő nevéhez fűződik az akkor már néhány éve elhunyt Ady Endre összes költeményeinek kiadása. 1927-ben műfordítói munkásságáért megkapta a francia Becsületrendet.

A nagyvárosi élet könnyed verselőjeként tűnt fel, Kató dalait sokan kívülről fújták. Krúdy Gyula a tőle telhető legnagyobb elismeréssel emlékezett meg róla: „A megnyíló új Nagykörútnak, a friss irodalmi pezsdülésnek Heltai Jenő volt a primadonnája”, és „sok új kifejezés törvénytelen apjának idézik majd meg”. S valóban, számos új jelenségnek ő adott nevet, legismertebb szóalkotása: a „mozi”.

A Magyar Színházat is vezette

A színház tarka világa is vonzotta, az I. világháború éveiben a Vígszínház dramaturg igazgatója volt, 1929-től a Belvárosi, majd 1932-től néhány éven át a Magyar Színházat vezette.

A harmincas években írta romantikus mesejátékait, melyek közül a legnagyobb sikert „A néma levente” (1936) érte el. A szép olasz nemesasszony, Zilia szerepét számos kiváló színésznő játszotta, köztük Bajor Gizi, Neményi Lili és Ruttkai Éva.

A II. világháború alatt bujkálnia kellett, 1945-ben a Magyar PEN Klub elnökévé választották. 1955-ben mutatták be utolsó mesejátékát, a Szépek szépét. 1957-ben Kossuth-díjjal jutalmazták, és még ugyanebben az évben, szeptember 3-án meghalt.
Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

Ez is érdekelhet

Top sztorik a rovatból

Nincs több cikk