Heltai Jenő nevéhez fűződik az Ady Endre összes költeményének kiadása
1871. augusztus 11-én született Pesten. Jogi tanulmányait félbehagyva újságíró lett. A Magyar Hírlap, a Pesti Napló, A Hét hasábjain jelentek meg versei, elbeszélései, publicisztikái. A lapokat éveken át tudósította külföldről: Párizsból, Londonból, Bécsből, Berlinből, Konstantinápolyból – írja az MTVA Archívum.
A húszas években az Athenaeum Kiadó művészeti igazgatója volt, az ő nevéhez fűződik az akkor már néhány éve elhunyt Ady Endre összes költeményeinek kiadása. 1927-ben műfordítói munkásságáért megkapta a francia Becsületrendet.
A nagyvárosi élet könnyed verselőjeként tűnt fel, Kató dalait sokan kívülről fújták. Krúdy Gyula a tőle telhető legnagyobb elismeréssel emlékezett meg róla: „A megnyíló új Nagykörútnak, a friss irodalmi pezsdülésnek Heltai Jenő volt a primadonnája”, és „sok új kifejezés törvénytelen apjának idézik majd meg”. S valóban, számos új jelenségnek ő adott nevet, legismertebb szóalkotása: a „mozi”.
A Magyar Színházat is vezette
A harmincas években írta romantikus mesejátékait, melyek közül a legnagyobb sikert „A néma levente” (1936) érte el. A szép olasz nemesasszony, Zilia szerepét számos kiváló színésznő játszotta, köztük Bajor Gizi, Neményi Lili és Ruttkai Éva.
A nő, aki belezakkant Rodin iránti szerelmébe – Camille Claudel portréja
155 éve ezen a napon született Camille Claudel. Legalább olyan tehetséges szobrász volt, ha nem tehetségesebb, mint Rodin. De akkor miért rohadt 30 éven át haláláig egy diliházban? Camille Claudel útja a műteremtől a tébolydáig
