Csillagászoknak olyan részletgazdag képeket sikerült készíteni a bolygóképződésről, amilyet még soha azelőtt senkinek.
Több ezer fényév távolságra lévő folyamatról készültek képek
Csillagászokból álló nemzetközi kutatócsoportnak sikerült olyan ritka felvételeket készíteni, amely egy több ezer fényév távolságban lévő bolygórendszer születését rögzíti, írja a Futurism.
Korábban is lehetett már bolygóképződési korongokról készült képeket látni, de azelőtt sohasem sikerült rögzíteni a folyamatot ilyen részletességgel.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A korábbi felvételeken, a régiók közel voltak a csillaghoz, ahol a sziklabolygók kialakulnak, így csak néhány pixeles felbontásban készültek[/perfectpullquote]
– magyarázza Jacques Kluska csillagász.
A képeken látható a fiatal csillag körül az a belső régió, ahol a bolygók formálódnak, összesűrítve a porszemcséket és a gázfelhőket.
A porszemcsék nagyobb szikladarabokká formálódnak, néhány pedig egész sziklabolygóvá alakul.
“Vizualizálnunk kellett ezeket az adatokat, hogy képesek legyünk felismerni a mintázatokat, amelyek leleplezhetik a bolygóképződést és felfedik a korongokkal kapcsolatos részleteket” – mondta Kluska.
Újfajta technológiát vetettek be
A Chilében lencsevégre kapott fotókat a kutatók egy viszonylag új technikával elemezték, amit infravörös interferometriának hívnak. Az elemzéseket a dél-Európában található ESO csillagászati központban végezték. A technika nem hoz létre közvetlenül képet, hanem matematikai modellek segítségével különítik el a korongokat a csillag által kibocsátott fénytől. Hasonló technikával készültek az első fekete lyukról készült felvételek is.
Az új felvételek részletgazdagsága teljesen megdöbbentő. Jean-Philippe Berger kutató példaként azt hozza fel, hogy ez egyenértékű azzal, mintha a Földről egy embert láthatnánk a Holdon, vagy 10 km-ről képesek lennénk elkülönítve érzékelni a hajszálakat. Az elemzés során olyan sziklabolygók adatait használták fel, mint amilyen a Föld vagy a Jupiter is.
A világegyetem legrégibb ábrázolását kölcsönadja a British Múzeum
A nebrai korong, egy 3600 éves bronzkori lelet, a világ legkorábbi égboltábrázolása. Egy 32 cm átmérőjű, bronzból készült korongról van szó, amelyen a napot, a holdat és a csillagokat aranyozott berakásokkal jelenítették meg. A tárlaton bemutatják a két intézmény további bronzkori tárgyi emlékeit, a szász-anhalti tartományból származó legújabb bronzkori leleteket.
“A sötétebb és a világosabb foltok jelezhetik azt, hogy a korong instabilitása által keltett örvények összegyűjtik az űrben lévő porszemcséket, amelyek lassan növekedve bolygóvá alakulnak” – fejti ki Kluska.
