Kétezer éves bazilikát tártak fel Izraelben, amit nem csak zsidók használtak

Kétezer éves, lenyűgözően hatalmas bazilikát tártak fel Izrael földközi-tengeri tengervidékének déli részén, Askelonban – jelentette hétfőn a The Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli újság hírportálja.

Másodszorra fedezték fel a hatalmas, római kori bazilikát

A bazilikát korábban, az 1920-as években már megtalálta John Garstang brit régész, majd újra befedte földdel – közölte Rachel Bar Natan, az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) ásatásának igazgatója a lappal.

Ez az Izraelben eddig feltárt legnagyobb római kori bazilika, amelyet hamarosan a nagyközönség is megtekinthet az Askelonban található nemzeti parkban. A tengerparttól alig néhány méterre fekvő egykori középület három részből, egy központi teremből, és két oldalsó részből áll.

izrael bazilika askelon feltaras
A Tel Ashkelon-i bazilika maradványai / Fotó: Yaniv Cohen / Nature and Parks Authority

A régészek szerint nagytermét hatalmas, 13 méter magas márványoszlopok vették körül, melyek oszlopfőit növényi motívumokkal és néhány esetben a római sas szimbólummal díszítették.

A romok betekintést nyújtanak az épület eredeti pompájába. 

„A bazilikát először John Garstang brit régész fedezte fel az 1920-as években a Palesztin Kutatási Alap expedíciójának élén, de ő ismét visszatemette a maradványokat” hangsúlyozta Rachel Bar Nathan, aki az IAA megbízásából a jelenlegi ásatásokat vezeti.

A bazilika az i. e. 1-i. sz. 2-3. század folyamán épült

Mintegy száz év után ismét kutatni kezdtek ezen a területen, és a bazilika mellett egy kisebb színház (odeon) romjait is megtalálták.

Garstang meghatározta az épület méreteit, és a Kis-Ázsiából importált nyersanyagból készült oszlopokból arra következtetett, hogy Nagy Heródes idején építhették, mert Josephus Flavius korabeli történész leírta, hogy a király oszlopcsarnokot és más épületeket emeltetett ebben a városban

– mondta Bar Nathan. A rómaiak által az i.e. első század második felében Júdea királyává kinevezett Nagy Heródes hatalmas építkezéseiről is ismert, többek közt a jeruzsálemi zsidó Szentélyt is teljesen átépítette és felújította.

„Amikor feltártuk a bazilikát, rájöttünk, hogy bár az eredeti szerkezet Heródes korára datálható – ahogy Garstang is gondolta –, de a jelentősebb elemeket, a márványoszlopokat később, az i. sz. 2-3. században építették, a II. Septimius Severus császár korát jellemző stílusban” – tette hozzá Bar Nathan.

Egyiptomi és görög vallási emlékek is előkerültek

A régészek néhány Heródes-kori érmét is találtak a helyszínen, valamint Severus-kori masszív márványszobrokat, köztük pogány istenábrázolásokat. Isis egyiptomi istenséget, akit Tükhé görög istenként, a város szerencse-istennőjeként mutattak, és Nikét, a görög győzelem istennőt. Heródes uralkodásának idején Askelon szabad város és híres kereskedelmi kikötő volt. Éltek a városban zsidók, de nem ők alkották a lakosság többségét. 

Később Askelon római város lett. A római időkben a bazilika nem vallási jellegű épület volt, hanem a város központjában álló középület, amelyet kereskedelemre, bírósági ügyekre és egyéb mindennapi feladatok ellátására használtak.

A következő évszázadokban a keresztény templomok főként a bazilika szerkezeti elemeit vették alapul. Askelont i.sz. 363-ban elpusztította egy erős földrengés. A 8-12. században, az Abbászida és a Fátimida kalifátus idején a maradványokat újrahasznosították, újabb ipari létesítmények emelésére. 

Az IAA jelenleg a feltárt épületek bemutathatóvá tételén, látogató útvonalak létrehozásán dolgozik, amelyek elérhetővé teszik Tel Askelon, az összes ősi város-réteg maradványainak minden jelentős látványosságát, köztük a világhírű íves kánaáni kaput is.

Két éve egy iszlám mecsetet tártak fel izraeli régészek, idén év elején pedig egy bíbor textildarab felleléséről számoltunk be. Azt is tudjuk, hogy kannabiszt már az ókori zsidók is használtak.

Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

Ez is érdekelhet

Top sztorik a rovatból