Milyen kellemes utazni a metrón vagy a villamoson és közben verset olvasni, nem igaz? A MAPoetry azonban új szintre emelte ezt, hiszen a közterek alkothatják a műveket. Magolcsay Nagy Gábor, a tér(kép)versek atyja mesélt nekünk a kulisszatitkokról.
ContextUs: A MAPoetry megálmodójaként azt állítod, irodalomban utazhatunk a szó szoros értelmében. Sőt, a saját műveinket konstruálhatjuk meg mi magunk, az utazásaink által. De mit takar a név? Az “itt és most” érzést akarod hangsúlyozni a “ma” kiemelésével?
A „térkép-érzést” akarom hangsúlyozni a MAP kiemelésével. (mosolyog)
ContextUs: Amikor először hallottam a projektedről, azonnal beugrott Papp Tibor Térvers/képek műve és a limerick mint műfaj. Milyen koncepció mentén haladtál a MAPoetry megalkotása során?
Papp Tibor műfajteremtő kötete szerintem megkerülhetetlen, ha valaki komolyan gondolja a topográfia, a kartográfia és a lírai hangfekvésű szövegek közti termékeny összefüggések vizsgálatát. Mindazonáltal eleinte nem volt kész tervem, nem gondolkoztam azon, hogyan lehetne tovább gondolni a Térvers/képekben (Balassi Kiadó, 1998 – a szerk.) prezentált perspektívát. Mindössze olyan szövegeket akartam írni, amelyek szókészlete mintegy linkként, hiperszövegszerűen visszafordítható azokra a terekre, amelyektől a megalkotott szöveg szavait kölcsönöztem. Illetve nem jellemző rám, de kezdettől fogva formában gondolkodtam, így született meg közel két tucat budapesti négysoros- és haiku-térkép.
ContextUs: Mely útvonal volt az első, amit tér(kép)versbe foglaltál?
Egy budapesti haiku-térkép volt az első kísérlet:
Tűzkő, muskotály, / tűzliliom és gitár / a fiatalság.
ContextUs: Miért épp ez? Mi a története?
Eleinte a BKK weboldala volt a MAPoetry írói szókincsének a forrása.
Azt szerettem volna, ha a buszról, a villamosról, a troliról konkrétan egy versben lehetne leszállni. Így először tömegközlekedési megállók neveit gyűjtöttem össze, és azokból próbáltam szöveget írni.
Ez a haiku is így működik, minden szava egy budapesti buszmegálló neve. Azt már az elején sejtettem, hogy ez a módszer elsősorban nem eposzi terjedelmű művek létrehozására alkalmas, a haikuforma pedig hamar kölcsönhatásba került az összegyűjtött megállónevekkel.
ContextUs: Úgy tudom, ez egy játék is. Ezek szerint nem csak te, hanem bárki konstruálhat tér(kép)verset? Fel is töltöd őket a MAPoetry Facebook-oldalára?
Igen, a MAPoetry egy játék. Nem gondolom, hogy a használhatóság, alkalmazhatóság szempontjából egyedülálló. Szonettet és logo-mandalát is írhat bárki, akinek eszébe jut szonettet vagy logo-mandalát írni. Ebben az egészben számomra inkább az izgalmas, hogy a valóságban is megtalálható, bejárható verstereket komponálhat a vállalkozókedvű szerző – legyen az rutinos pályatárs vagy alkalmi tér(vers)kép készítő. Folyamatosan érkeznek a Facebook-oldalunkra művek, amiket, ha megfelelnek a műfaj egyszerű szabályainak (létező hely-, táj-, közterületneveken kívül csak névelők, kötőszavak és toldalékok használhatók), meg is osztunk.
ContextUs: Foucault heterotópiáját juttathatja eszünkbe. Rendelkeznek a verstérképek konkrét helyszínekkel, de olyan tereket konstruálnak meg, ahol nem vagyunk.
A MAPoetry szerinted utópia vagy heterotópia? Ahogy én látom, Foucault ezzel a térelméletével a World Wide Web, bizonyos mátrixok vagy a kvantumtérelmélet fontos értelmezési horizontjait is kitermelte.
Ezek mind felszámolják, legalábbis megnyitják a lokális tereket, minthogy Foucault kulcsszava is a kiterjedés.
Az én kulcsszavaim a hiperszöveg, a link és a kollektív illúzió.
ContextUs: Nem csak Budapest, de Győr és Sopron köztereinek nevéből is született tér(kép)vers. Sőt, Svédország is bekapcsolódott ilyen módon! A Google Maps segítségével valósultak meg, vagy konkrétan fel is kerested őket?
Ezek pont azok a helyek, ahonnan a követőink küldték a szövegeket. Tudomásom szerint a szerzők által jól ismert terek nevéből születtek ezek az írások, de ezt a magam részéről nem tartom kitételnek. Az is tök izgalmas, ha valaki a Google Maps-et vagy egy turistatérképet, akár a nappaliban ülve, szótárként használ.
ContextUs: Kik alkotják a csapatot?
Illés Hajni a projekt arculattervezője, Gál Enikő pedig a közösségi médiában való jelenlét folyamatosságáért dolgozik. Baromi hálás vagyok értük, nekik, mert ez pillanatnyilag egy szerelemprojekt. Mindketten lelkesedésből teszik bele az energiájukat, a tudásukat.
ContextUs: Hogyan kapcsolódtak a MAPoetry-be?
Hajnira a MOME-s mestermunkája, az Írott kép című projekt kapcsán figyeltem fel, melyben a Szerb Antal Utas és Holdvilág című regénye által inspirált betűkísérletek folyamán a regény teljes szövege vizuális átdolgozásra került. Nagy formátumú, elegáns munka. Meg akartam ismerni a szerzőjét. Bátorkodtam megkérdezni tőle, van-e kedve közös projekteken dolgozni. Volt. Enikővel egy esküvőn találkoztam. Hamar kiderült, hogy online marketinggel is foglalkozik. Meséltem neki a MAPoetryről, megtetszett neki, azóta övé a közösségi média.
ContextUs: Az utóbbi években számos projektnek lehettünk szemtanúi, amelyek a kortárs irodalom népszerűsítését tűzték ki mint cél. Gondoljunk csak az InstaVersre, a Rímképlettre, a Farlfirkára! A számos kortárs irodalomnépszerűsítő projektekbe a MAPoetry is beékelődik. Célod a kortárs irodalom terjesztése, vagy ez csak egy kellemes hozadék?
Marketingszempontból rémesen érzéketlen szerző vagyok. A saját cuccaimat is komoly erőfeszítések árán menedzselem, szóval én szerintem teljesen alkalmatlan vagyok bárminek is a népszerűsítésére. Az viszont tény, hogy eddig olyan fórumokra is eljutott a MAPoetry és ezáltal a kortárs irodalom, a kísérleti költészet híre, amelyek profilját és olvasótáborának összetételét nem kimondottan ez a szubkultúra határozza meg.
ContextUs: Milyen fórumokra kell gondolnunk itt?
A We Love Budapest csapatára gondolok például. Pákozdi Nóra készített velem interjút, ami nagyon feldobott. Az a benyomásom, hogy nagyon lelkesek, hálás feladatnak tartják, ha a „marketingtengerben” egy eredeti ötlettel, újdonsággal foglalkozhatnak. Aki ismeri, tudja, a WLB nem kimondottan az irodalmi szubkultúra gründolására lett kitalálva. Az interjú végén mégis úgy köszöntünk el egymástól, hogy a szerkesztőség egy emberként állt a MAPoetry mögött, és a jövőben akár médiapartnerként is számíthatunk rájuk.
Ide sorolom a Vasárnapi Híreket is, amelyben egy igen okos, elegáns riport jelent meg, Rácz I. Péter jóvoltából.
Ezek a publikációk azért is jók, mert a segítségükkel nem csak irodalmárokhoz juthat el a MAPoetry híre, hanem azokhoz is, akik mondjuk első szándékból egy gasztrokalauzt keresnek a WLB-en, vagy akik a közéleti eseményekről szóló beszámolók miatt fizetnek elő egy hetilapra.
ContextUs: Úgy tudom, online marketing által is népszerűsíteni szeretnéd a projektet. Milyen lehetőségeket látsz a MAPoetry-ben, amit ki lehet aknázni a Facebook-oldal létrehozásán túl?
Erre Enikő tudna értelmesen válaszolni. Egy hivatalos weboldal létrehozásán mindenesetre dolgozunk, illetve elindítottunk egy Instagram-oldalt. Mindössze három hónapja publikálunk, egyelőre ismerkedünk a saját izmainkkal.
ContextUs: Gondoltál arra, hogy felveszed a kapcsolatot a Google-lel kooperáció gyanánt?
Igen, és az uborkaszezonban már időm is lesz beugrani hozzájuk. Rácz I. Péter a Vasárnapi Hírekben lényeglátóan fogalmazta meg ezzel kapcsolatban, hogy „a műholdas GPS korában is számos fehér folt akad még az internetes szolgáltatás térképén, melyek befoltozásában talán éppen a MAPoetry növekvő közössége által újrafelfedezett nevek segíthetnek.”
