A Ludwig Múzeumban emlékeztek csütörtökön barátai, tisztelői Reigl Judit világhírű festőművészre.
Mostantól marad a szubjektív interpretáció
Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum igazgatója elmondta: sok kérdést kellett volna még feltenni a 97 éves korában, augusztus 7-én elhunyt Reigl Juditnak, mostantól azonban marad a szubjektív interpretáció a művekből kiindulva.
Mint felidézte, 2005-ben a Műcsarnok rendezett kiállítást Reigl Judit Magyarországon addig ismeretlen munkásságából, majd a debreceni Modem, utána pedig a Ludwig Múzeum mutatták be ezt a “nagyívű életművet”.
Reigl Judit munkáiban az összes elvontság mellett is megmaradt nagyon hiteles személyes üzenete. Minden energiája a festészetben volt; szerette a világhírnevet, de a földi gazdagság nem érdekelte – emlékezett Fabényi Julia a festőre, hozzátéve: “hálásak lehetünk, hogy nekünk megadatott művészetének megismerése”.
Balog Zoltán társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki biztos, református lelkész személyes emlékeit is felidézve elmondta, hogy 2012-ben frissen kinevezett kultúráért felelős miniszterként lehetett része egy katartikus találkozásban Reigl Judittal a művész franciaországi otthonában. Mint megvallotta, sokáig nem tudott mit kezdeni Reigl Judit alkotásaival, felkapaszkodva azonban a festő műtermének keskeny lépcsőin megtalálta a kulcsot Reigl művészetéhez.
Legalább 120 képét őrzik a világ nagy közgyűjteményei
Balog Zoltán elmondása szerint Reigl élete egyfajta profán szentség: “ami őbenne volt, azt nem volt hajlandó másra használni, csak a művészetre”. Itt hagyta a szomjúságot a szépre, a jóra, az igazra, a végtelenre, itt hagyta a műveit.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Későn jöttek az elismerések, de azt jelzik, hogy hálásak vagyunk neki[/perfectpullquote]
– búcsúzott a művésztől Balog Zoltán.
Makláry Kálmán, a művész barátja és galériása emlékeztetett arra, hogy sorsfordító esemény volt a Fabényi Julia igazgatása alatt, 2005-ben a Műcsarnokban megrendezett Reigl-életműtárlat, mert azon túl, hogy a magyar közönség felfedezte munkásságát, sok francia kritikus, műgyűjtő is eljött a kiállításra.
Makláry Kálmán is akkor, 2005-ben nyitotta meg galériáját, melynek először Reigl “adott célt és tartalmat”. Közös munkájukkal sikerült felhívni a nemzetközi figyelmet erre, az akkor szinte ismeretlen életműre, mára pedig legalább 120 képét őrzik a világ nagy közgyűjteményei – emelte ki a galerista.
A kommunizmus menekült el Franciaországba
Csallóné Reigl Beatrix a család nevében mondott köszönetet Fabényi Juliának, valamint Makláry Kálmánnak, aki akkor látta meg Reigl Juditban a nagyságot, amikor még kevesen.
Mint felidézte, a festő hetven éve menekült a kommunista Magyarországról a számára a szabadságot jelentő Franciaországba, ami azzal járt, hogy sokáig meg kellett szakítania a kapcsolatot családjával, legnagyobb fájdalmára édesanyjával is.
Reigl Judit a legkeresettebb élő magyar művészek rangsorának élén
A 2008 és 2019 közötti aukciós eladások alapján az élő magyar művészek rangsorában Reigl Judit 871,7 millió forintos bevétellel került az élre, Lakner László alkotásaiért összesen 149,4 millió, míg Nádler István műveiért összesen 145,9 millió forintot fizettek ki a jelzett időszakban a mutargy.com összesítése alapján.
A Párizshoz közeli Marcoussis-ban egy csűrt újított fel műteremmé, ahol békében dolgozhatott.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Nehéz és boldog élete volt, bár számára a boldogság sosem volt cél, a teljességet akarta magán átengedni[/perfectpullquote]
– szólt a művészről Csallóné Reigl Beatrix.
Dávid Katalin és Berecz Ágnes művészettörténészek, Reigl barátainak megemlékezései felolvasás formájában hangzottak el a búcsúztatón.
A Kálmán Makláry Fine Arts Galéria emlékkiállítása szeptember 30-ig látogatható.
