Újabb Albert Einstein-kéziratokkal bővült a jeruzsálemi Héber Egyetem archívuma.
Az egyetem közlése szerint Albert Einstein kéziratainak “rendkívüli” gyűjteményét szerezte meg, benne egy személyes hangú levelet, amelyben a Nobel-díjas tudós szabadkozik, amiért nem beszéli a héber nyelvet.
A kollekció a Crown-Goodman Alapítvány adományának köszönhetően került az egyetem birtokába. A Chicagóban bejegyzett alapítvány egy Észak-Karolinában élő magánszemélytől, meg nem nevezett összegért vette meg a 110 oldalas gyűjteményt az egyetem számára.
A magánleveleket és tudományos célú üzeneteket a negyvenes években írta Einstein, és túlnyomó többségük még soha nem került a nyilvánosság elé – hangzott el az egyetem szerdai sajtótájékoztatóján.
A dokumentumok között megtalálható Einstein négy levele, melyet barátjához, Michele Bessóhoz címzett.
Ezek voltak a nácik legabszurdabb kísérletei – Bemutatkozik Hitler labirintusa
1 Hitler labirintusa A History tévécsatorna új filmje, a Hitler labirintusa eddig ismeretlen föld alatti alagútrendszerben bukkant újabb bizarr projektekre. Németországban található egy eddig feltáratlan alagútrendszer, amely számos teóriát megváltoztathat Hitler második világháborús terveivel kapcsolatban. Ezen föld alatti labirintus elhelyezkedése eddig rejtély volt.
Az egyik levélben a fizikus magasztalja zsidó származású, de keresztény vallású barátját, amiért héberül tanul. Azt írja, hogy “szégyellnie kellene magát”, mert nem beszéli ezt a nyelvet, de “inkább szégyelli magát, minthogy tanulja”.
Három levélben azt a rendkívüli gondolatát írja le, hogy az atomok fényt nyelhetnek el vagy bocsáthatnak ki – ez lett később a lézertechnológia alapja.
BRÉKING: Rekordáron kelt el Albert Einstein istentagadó levele
Soha ekkor összeget nem fizettek még a Nobel-díjas fizikus egy leveléért: az Isten-levél 2,89 millió dollárért (826 millió forint) kelt el, pedig az aukciót szervező Christie’s előzetesen 1-1,5 millió dolláros leütési árral számolt. A keddi árverésen két, névtelenséget kérő telefonos licitáló között dőlt el a küzdelem négy perc alatt.
Egy 1935-ben, Svájcban élő fiához írt levelében az európai helyzet romlása, és a náci párt németországi erősödése miatt fejti ki politikai aggodalmait. Albert Einstein az 1920-as években a jeruzsálemi Héber Egyetem egyik alapító atyja volt, és halála után erre az egyetemre hagyta szinte teljes kéziratgyűjteményét.
A teljes jeruzsálemi Einstein-archívum jelenleg nyolcvanezer darabból áll: levelezésekből, fényképekből, a Nobel-díjas tudós tudományos, társadalmi és magánéleti dokumentumaiból.
