Június 18-án, kedden 14 órakor vesznek végső búcsút Térey János költő, író, műfordítótól Budapesten, a Farkasréti temetőben – tudatta a Jelenkor Kiadó.
A József Attila-díjas alkotótól barátai és kollégái nevében Csaplár Vilmos és Spiró György író búcsúzik. Ezt követően Nagygéci Kovács József és Kovács Gergely református lelkészek hirdetnek igét a ravatalnál és a sírnál. A Farkasréti temetőben nyugszik többek között olyan nagy költők, mint Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes vagy épp Illyés Gyula.
A tragikus hirtelenséggel, 48 éves korában, június 3-án elhunyt Térey János családjának kérése, hogy a búcsúzók egy szál virággal róják le kegyeletüket a sírnál, s mindazt, amit koszorúra költenének, ajánlják fel az özvegynek és két kisfiának a 11773078-07641639-es számlaszámra.
Térey Jánost a Jelenkor Kiadó saját halottjának tekinti. Térey 1970. szeptember 14-én született Debrecenben. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. Érettségijét követően a budapesti Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakán tanult, 1996-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar szakos oklevelet. 1997-ben és 1998-ban a Cosmopolitan magazin olvasószerkesztőjeként dolgozott, 1998 óta szabadfoglalkozású író volt.
Elhunyt Térey János író hirtelen egészségügyi probléma következtében
Az emlékeztet, hogy Térey János vasárnap még a 30 éves osztálytalálkozójáról osztott meg fényképet. Gy. Horváth László műfordító “Lesz az még 50 is!” kommentjére azt válaszolta: “Let it be!” Térey János 1970-ben született Debrecenben. A budapesti Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakát, majd 1996-ban az ELTE magyar szakát végezte el.
Elsősorban költőként vált ismertté, első versei 1990-ben jelentek. Pályáján kiemelkedik az 1991-es Szétszóratás, a 2000-ben megjelent Drezda februárban című verseskötet, valamint a 2006-os Ulta című kötet.
A kötött versformák mellett érdeklődést mutatott a hosszabb elbeszélő jellegű művek iránt, s ennek eredményeként született meg a Paulus című verses regénye (2001).
Ez több elismerésben részesült (Palládium-, Tiszatáj- és Füst Milán-díj), majd A Niebelung-lakópark című drámatetralógiája, amelyből Mundruczó Kornél rendezett felolvasószínházi előadást. Az első rész, a Rajnapark megkapta az évad legjobb magyar drámájának díját. A harmadik részt, a Hagen, avagy a gyűlöletbeszéd címűt a Krétakör mutatta be 2004-ben a budavári Sziklakórházban, az előadásból film is készült.
“Gyilkosa az a világ lett, amely lehetetlenné tette” – Így búcsúznak el Térey János írótól a pályatársai
Térey János író kiadója, a Jelenkor egy verssel búcsúzott el. – írta az író halálára a Jelenkor Kiadó főszerkesztője, Nagy Boglárka. Térey á Grecsó Krisztián író, az Élet és Irodalom próza rovatának vezetője Facebook-oldalán azt írta, Térey halálának napján kellett volna írnia neki, hogy küldjön magáról portrét.
Nemcsak elővette és alkalmazta a klasszikus formákat, hanem a verses regény kiterjedt hagyományát elevenítette fel és folytatta. Kortárs német, cseh, francia és bolgár költőket fordított, nevéhez fűződik Paul Verlaine Szaturnuszi költeményeinek első teljes, magyar nyelvű fordítása is.
Az epikus műfajok mellett első komolyabb, színpadhoz kapcsolódó munkája Puskin Borisz Godunov című drámájának új fordítása volt. Drámaíróként Asztalizene (2008), Jeremiás avagy az isten hidege (2009), Protokoll (2010) című színműveit sikerrel játszották. A többi közt a Katona József Színházban, a Radnóti Színházban és a Nemzeti Színházban.
Az Asztalizene, valamint Jeremiás avagy Isten hidege elnyerte az évad legjobb magyar drámája díjat.
Kazamaták című színpadi műve (2006), amely az 1956-os eseményeket új szemszögből mutatta be, Papp Andrással közös munkája.
Térey János: Ilyen is csak Budapesten van / ContextUs
A tavalyi év folyamán jelent meg legújabb verses regénye, A Legkisebb Jégkorszak, amelynek Szilasi László irodalomtörténész meglátása szerint „fő mű szaga van”, ahogyan azt a kötet tavaly szeptemberi bemutatóján elmondta. A regényről, korábbi munkáiról és a budai Svábhegy „elfojtott tudatalattijáról” is beszélgettünk
Harcos Bálint költővel közösen írta Mundruczó Kornél filmje, a Johanna operalibrettóját. A 2006-ban megjelent TéreyULTRA című partitúrában 12 Térey-verset zenésítettek meg fiatal magyar zeneszerzők. 2007-ben KaltWasserKult címmel megjelentek válogatott versei német nyelven, a következő évben a Hagen, avagy a gyűlöletbeszéd című kötete francia nyelven. 2018-ban ő volt a Pécsi Országos Színházi Találkozó egyik válogatója. Egyik legutóbbi munkája, a Káli holtak című regény tavaly jelent meg.
Térey János: Államgép, A nővérszálló / ContextUs
Költő vagyok – szólj ügyészedre, Hogy zabolázza vak dühét; Írástudót hűbéri rendbe Préselni mégse volna szép. Ne legyen országom kelepce, Te meg hajbókoló cseléd; S az elme művét szét ne szedje Egy műkedvelő szárnysegéd. Mindenki művelje magának… A honfijókedv bőven árad, S az államgép úgy jól halad.
Írásait angol, német, cseh, bolgár, horvát, olasz, mongol, héber és cigány nyelvekre fordították, több felolvasáson járt Európában és a tengerentúl.
Munkásságát több jelentős díjjal jutalmazták: Déry Tibor-jutalomban (1995), Móricz Zsigmond-ösztöndíjban (1995), a Magyar Rádió Petőfi-díjában (1996), József Attila-díjban (2001), a Tiszatáj díjában (2002), Füst Milán-díjban (2002), Örkény István-ösztöndíjban (2003) részesült. A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét 2006-ban, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjat 2010-ben vehette át.
