2018 igen termékeny év volt a magyar filmbemutatókat illetően, és kétségkívül remek alkotások láttak napvilágot. A legtöbbet vétek lenne kihagyni a TOP 5 listából. Válogatásunkban mégis megkíséreltük a lehetetlent, és összeszedtük az elmúlt év legbravúrosabb hazai alkotásait.
Napszállta
A nemzetközileg elismert, Oscar-díjas alkotó, Nemes Jeles László a Napszállta című filmben a háborúk előtti utolsó békés napokat viszi vászonra. A Saul fia sikerei után pedig mindenki lélegzetét visszafojtva várta a rendező legújabb filmkockáit.
1913 nyarán játszódik a történet, Leiter Írisz (Jakab Juli) hosszú idő után újra visszatér az Osztrák-Magyar Monarchiába.
Írisz a békés élet és nyugalom reményében jön haza, de egészen máshogy alakul az élete. Álma, hogy szülei nagy hírű kalapszalonjában dolgozhasson.
Ez a vágya azonban nem teljesülhet, az új szalontulajdonos ugyanis nem hajlandó együtt dolgozni a lánnyal. Ha pedig ez nem lenne elég, Írisznek egy éjszaka váratlan vendége érkezik és a furcsa idegen a bátyjáról érdeklődik. Nem is habozik sokáig, nyomozni kezd eltűnt családtagja és titkai után. Az árva lány számára ezáltal múltjának egy ismeretlen szelete tárul fel.
A neves családi örökség, a kalapszalon többé már nem otthon, sokkal inkább a megválaszolatlan kérdések rejtekhelyévé válik.
Írisz pedig elhatározza, hogy tisztázza családja homályba vesző ügyeit. Küldetése által nem csak múltját, de jelenét, sőt, önmagát is megismeri.
Habár a Napszállta mind megjelenítésben, mind történetileg hasonló a Saul fiához, mégis tud valami újat nyújtani a nézők számára. Nemes Jeles László tökéletesen tükrözi a korhangulatot, a feszültség, a nyugtalanság belengi a filmkockákat. A fordulatos történetet a főszereplő perspektívájából látjuk, így nekünk is személyes ügyünkké válik a családi múltat övező tévhitek tisztázása.
Akit rabul ejtett a Saul fia, egészen biztosan nagy rajongója lesz a Napszálltának is.
Egy nap
Szilágyi Zsófia filmdrámája nem csak a nemzetközi filmkritikusok díját nyerte el, hanem a mi tetszésünket és rajongásunkat is.
Anna (Szamosi Zsófia) átlagos mindennapi életet él.
Családja van, látszólag boldog házassága, három szép gyermeke és a nyelvtanári állásából tudja finanszírozni maguknak mindazt, amire szükségük van.
A feszített tempó, a munkahely, az iskola és óvoda közötti ingázás azonban teljesen kimeríti. A mindennapi rohanásban a teendők annyira elhalmozzák, hogy reménytelenül elveszti a kontrollt élete felett. Folyamatosan félelmek és megválaszolatlan kérdések gyötrik. Mindeközben szünet nélkül emészti a gondolat, hogy férje megcsalja őt, és nem lesz képes rendbe hozni válságba került házasságát.
A filmdrámában megjelenített kérdések és problémák nem állnak messze tőlünk sem. Örökérvényű igazságok fogalmazódnak meg, miközben tükröt mutat minden néző számára: tulajdonképp a mi életünk is egy ilyen körforgásban merül ki. Az Egy nap segít ráébreszteni, hogy az, amit mi “jól megszokott rutinnak” hívunk, valójában csak véget nem érő hajsza és küzdelem önmagunkkal és a világgal.
Tökéletes választás azoknak, akik imádják a mély, elgondolkodtató filmeket és nem félnek szembenézni önmagukkal.
Genezis
Bogdán Árpád legújabb filmjére kíméletlenül szüksége volt már társadalmunknak. A Genezisnek talán végre sikerül lerombolnia a folytonos előítéleteket és rágalmakat, amik kétségkívül meghatározzák napjainkat.
Bogdán három történetet gyúrt össze, melyek ugyan összefonódnak, mégsem az események végkifejlete lesz majd az érdekes.
A film középpontjában egy roma kisfiút (Csordás Milán szereplésében) láthatunk, akinek élete egy szempillantás alatt többfelvonásos tragédiává alakul. Ismeretlen bűnözők gyújtják fel a házukat, és rajta kívül minden családtagja életét veszti.
Az igazi áldozat azonban mégiscsak az életben maradt fiú, ezek után egész sorsát meghatározzák a diszkrimináció, a rasszizmus igazságtalanságai. A sikeres ügyvédnő (Cseh Annamária alakításában) az egyik tettes védelmét próbálja ellátni, de az ügy összetettebb, mint gondolná. A film történéseiben meghatározó szereplő lesz majd egy hallássérült lány (Illési Enikő Anna) is.
A film végére pedig kiderül, a három idegen sorsa miként fonódik össze, a kapcsolódási pont pedig a roma kisfiú családjának tragédiája.
Bogdán Árpád elsősorban nem egy jól megírt detektív sztorit akart vászonra vinni. Nem az a fontos, ki a tettes, mi az indíték, mi eredményezte a tragédiát. Sokkal inkább az eset hangulata, a valóságossága kap hangsúlyt. A mai embert már kevés minden mozgatja meg, korunk problémái olyan távolinak, idegennek tűnnek. A Genezis a rengeteg szimbólummal, biblikus utalással és mély, felkavaró üzenettel tudatosítja bennünk, hogy az egyes emberek életét valóban körbeszövik ezek az igazságtalanságok.
A Genezis mindenképpen beleturkál kicsit a lelki világunkba, gondolatokat ébreszt bennünk és a végén egyértelművé válik: legtöbbször a tragédiák írói… mi vagyunk.
Könnyű leckék
A listán biztos helye van Zurbó Dorottya Könnyű leckékcímű dokumentumfilmjének is, amelynek aktualitása és finom célzásai társadalmunk szűklátókörűségére abszolút meggyőzött minket.
Kafia múltjáról és otthonáról keveset tudunk, a történetet illetően ez nem is olyan lényeges.
A fiatal szomáliai lány Magyarországra menekül, miután anyja – szembeszállva a hagyományokkal és hitének elvárásaival – megszöktette, hogy esélyt adjon lányának az önmegvalósításra.
Jelenet a filmből / Fotó: A film Facebook-oldala
Zurbó Dorottya azonban nem hagyja ennyiben a dolgot. A filmben folyamatosan a két, egymással szembenálló, más értékeket képviselő keresztény és muszlim kultúra vonásait jeleníti meg. Kafia pedig minden erejével küzd, hogy végre megtalálja kérdéseire a választ. Hogyan található meg Allah a keresztény Európában, valóban bűnnek számít-e felfedni mások előtt az arcát? És mennyire ítélhető el azért, mert nem veti magát alá valakinek, hanem saját maga határozza meg életét?
A történetben egy menekült kamaszlány életét ismerjük meg.
A film különlegességét a főszereplőben kavargó érzelmek, kérdések és gondolatok határozzák meg.
Zurbó Dorottya nem csak Kafia arca, de a mi szemünk elől is lerántja a leplet. Megmutatja, milyen nehéz beilleszkedni egy közösségbe, alkalmazkodni az új szokásokhoz és hagyományokhoz.
Jelenet a filmből / Fotó: A film Facebook-oldala
Kafia ugyan ügyesen csinálja mindezt, mégis elképesztő látni, hogy mennyire nehéz megfelelni a nyugati civilizációnak, miközben nem akarja elveszteni önmagát sem.
Ruben Brandt, a gyűjtő
Milorad Krstić rendezésében látott napvilágot 2018 egyik legkreatívabb magyar animációja, melyet Oscarra is jelöltek. A lélegzetelállító megjelenítés, a több szálon futó, fordulatokban gazdag cselekmény, a karakterek cselekedeteinek pszichológiája egyszerűen elképesztő.
A látvány pedig képes annyira lefoglalni, hogy elfelejtettünk levegőt venni is.
Ruben Brandt (Rubens és Rembrandt nevének ötvözetéből) művészet- és pszichoterapeuta élete látszólag kifogástalan. Az önfeledt boldogság és elégedettség érzete helyett azonban folytonos félelem keríti hatalmába. Rubent leküzdhetetlen rémálmok és látomások gyötrik, melyekben ráadásul a leghíresebb festők karakterei jelennek meg. Ugyan terápiájának mottója, hogy a félelmek leküzdése ellen csak a szembenézés segíthet, ő képtelen erre.
Mindeközben Kowalski detektív nyomoz a művészettörténet legjelentősebb, de immáron eltűnt festményei után.
Ijesztő gyorsasággal válnak füstté a világ leghíresebb műalkotásai. A bűncselekmények közötti összefüggés pedig egyértelmű.
De vajon ki állhat a dolog mögött, és mi az indíték? Az animáció különlegessége, hogy a figurák a Picasso által festett karakterek stílusjegyeit viselik.
Jelenet a filmből / Fotó: Ruben Brandt Ltd.
Ha pedig szemfüles az ember, szinte minden második kis képkockában felfedezhető egy-egy rejtett műalkotás. Az utcai plakátokon, a szobák falain, az újságok címlapján is visszaköszön ránk egy-egy remekmű.
A történetnek ugyan nincs szívekig hatoló mondanivalója, de talán nincs is rá szükség. A hibátlan kivitelezés, a műalkotások feltűnése és az egész cselekmény pszichológiai háttere kárpótol mindezért. Az animáció szerelmeseinek, művészetkedvelőknek és lélekkurkászóknak biztos befutó, és méltó az első helyre is.
Bár a filmek megtekintése ezerszer kellemesebb időtöltés, mint a hírekkel foglalkozni, mégis érdemes utóbbira is néha időt és energiát szánni, főleg, ha vállalkozóként tevékenykedünk.
Ma már nem úgy készülünk egy hőlégballonos sétarepülésre, mint a 2019-ben megjelent “A hőlégballon” című film szereplői, akik az NDK-ból próbáltak megszökni egy ilyen légijárművel.
Megtervezni és összeállítani egy high-end hangrendszert már önmagában is nagy feladat, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy ezzel még korántsem vagyunk kész; hisz akusztikai szempontból is alkalmassá kell tennünk azt a helyiséget, ahová a berendezés majd elhelyezésre kerül.
Már majdnem itt az ideje a világ legrangosabb tornájának – a 2022-es labdarúgó-világbajnokságnak. Az idei év sok újítással jár. Az egyik az, hogy ez az első alkalom, hogy egy közel-keleti ország ad otthont a világbajnokságnak.
Egy írónő és barátnője ellátogatnak egy szexpartira. Vajon hogy sül el a kaland, milyen élményeket szereznek és milyen hatással lesz a párkapcsolatukra?
„Rákos gyerekeket használnak fel, hogy háborús propagandaposztereket készítsenek. Hova lehet még süllyedni?” – kommentálta a hírt Christo Grozev, a Bellingcat oknyomozója.
A helyes táplálkozásra azért érdemes ebben a korban már különösen odafigyelni, mert az egészségtelen ételek sok olyan betegséget előidézhetnek, melyek 50 felett igen gyakoriak.
A pánikbetegség az egyik legkevésbé ismert szorongásos betegség. Olyan testi tünetekkel jár, melyek más betegségek tüneteivel is megegyeznek, ezért felismerni rendkívül nehéz.