A Zalaapáti környékén feltárt avar kori lovastemetkezés leletanyagát mutatják be szombaton, a Zala megyei településen.

Hirdetés

A 7-8. századból származó sírt egy esztendővel ezelőtt tárták fel a zalaegerszegi Göcseji Múzeum és a keszthelyi Balatoni Múzeum szakemberei.

Elképesztő Árpád-kori régészeti leletekre bukkantak Baja határában

A Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa elmondta: a terület környéke már a hetvenes évek óta régészeti lelőhelynek tekinthető, az akkori feltárás során ugyanis a régészek egy avar kori temető maradványaira leltek. A mostani területen, Baja határában, az 51-es számú főút mellett zajló építkezésen, ahol a Mogyi-gyár készáruraktára és mázsarakodója épül, december óta dolgoznak a szakemberek.

Az előzményekről elmondta, hogy Keszthely környékén végeztek régészeti munkákat, amikor az autójukat ismeretlen tettesek feltörték. A helyszíneléskor a rendőrök elmondták, hogy Zalaapáti közelében, a hosszúfalusi horhosban az esőzés egy emberi koponyát mosott ki a homokos talajból. Az eset felderítéséhez a régészek segítségét kérték.

Avar kori leletek (kép: Illusztráció) /Kép: Index

A sír kibontásakor a muzeológusok egy közép avar kori temetkezésre bukkantak, amelyben ló és lovasa egymás mellett nyugszik. A lovastemetkezés az avar korban, valamint a honfoglalás korában volt jellemző, a régészek a hasonló korú, azaz 7-8. századra keltezhető temetőket Zala megyében Pókaszepetk, Kehida és Zalakomár határában tártak fel – jelezte Eke István. Hozzáfűzte, hogy a leletmentéshez Zalaapáti önkormányzata biztosított munkagépet.

Jégkori mamutra bukkantak egy pécsi bányatelepi homokbányájában

A tárlaton látható lesz a Rihmer László (1904-1982) bányamérnök, geológus és jogász által feltárt úgynevezett pécsi mamut a JPM munkatársai által fellelt összes maradványa – írták a közleményben. A leletről felidézték: 1928. március 6-án az Első Duna Gőzhajózási Társaság pécsbányatelepi homokbányájában az addig és azóta legteljesebbnek számító magyarországi mamutleletanyag került elő, ugyanis akkor a mamutcsontváz 75 százalékát találták meg.

A feltárt sírban a csontok mellett tőrt, ezüstözött, díszes bronz övvereteket, tűzgyújtáshoz szükséges eszközöket – csiholót és kovát – találtak. A lovas térdei közt egy kerámiaedényt helyeztek el, amely valószínűleg a “túlvilági útra” szánt élelmiszer tárolására szolgált.
A kutatás során a ló teljes szerszámzata – a zabla, a két kengyel és a nyeregcsat – is előkerült.

A leletek alapján a régészek egy magasabb rangú ember sírját tárták fel.

A combcsonton látható, szabálytalan forradásnyomok azt jelzik, és az eddig elvégzett antropológiai vizsgálatok is arra utalnak, hogy korábban valószínűleg súlyos baleset szenvedett a lovas, és járás közben erősen biceghetett. A sírban a lovas mellett egy másik ember csontmaradványait is megtalálták, akit “szegényesebb útravalóval”, egy dísztelen késsel temettek el.

Zalaapáti lovas temetkezés feltárása / Kép Zaol

A 7-8. századból származó, erősen korrodálódott tárgyakkal Jordán György, a Balatoni Múzeum restaurátora “csodát művelt”. A restaurált kerámia- és fémleleteket szombaton, a Községházi esték elnevezésű programsorozat keretében mutatják be Zalaapátiban. Ha a helyi közösség megismeri a település történetét, jobban vigyáz majd a múlt értékeire, és ha az esőzések újabb régészeti leleteket mosnak ki a földből, akkor segítséget nyújtanak ahhoz is, hogy a muzeológusok meg tudják menteni a lakókörnyezetük tárgyi emlékeit – fogalmazott Eke István.

Balatoni Múzeum régészeti leletei / Kép: Balatoni Múzeum

A régészeti rendezvényen Müller Róbert, Havasi Bálint, a Balatoni Múzeum volt és jelenlegi igazgatója, Eke István és Targubáné Rendes Katalin antropológus-humánbiológus tart majd előadást az önkormányzat dísztermében.