A Virág Judit Galéria, bár Budapesten van, egy hónapra kicsit mégis Párizzsá változott. A Párizs-Budapest 1890-1960 kiállítás a francia főváros virágkorát hozta el a látogatóknak, méghozzá magyar festőművészek szemein keresztül. A tárlaton kubista, szürrealista festőket és a fauvizmus képviselőit is megtalálhatjuk, de nem kizárólag festményeket, hanem szobrokat, korabeli újságokat és egy, a húszas évek aranykorát visszaidéző filmet is megnézhetünk a kiállításon.

Sokszor hallani, hogy Budapest Közép-Európa Párizsa – ez nincs is olyan messze az igazságtól, hiszen a széles sugárutak, az Andrássy út bérházai vagy a díszes középületek mind a francia főváros hangulatát adják vissza. De azért Párizs mégiscsak megismételhetetlen, ezt pontosan tudja, aki járt ott valaha. A város nem az Eiffel-toronyról, a baguettekről, a csigaevésről vagy a Champs-Élysées luxusüzleteiről szól, hanem arról a különleges hangulatról, amely az utcákon barangolva elfog bennünket.

Ezt a hangulatot adják vissza azok a festmények, amelyeket Párizsban járt művészeink alkottak a 19. század végén és a 20. század derekán.

A tárlat végigvezet minket a különböző stílusokon, a kubizmustól kezdve a fauvizmuson át a szürrealizmusig, és közben teljesen különböző, mégis hasonló hangulatot árasztó alkotásokat vonultat fel.

Nem csoda, hogy a művészeink annyira szerették 1890-től 1960-as évekig Párizst. Ez volt a francia főváros aranykora, amikor festők, írók, költők költöztek a művésznegyedekbe, azaz a Montparnasse és a Montmartre utcáira.

Atothsandor Ebed E1512304060146
/ Fotó: Nagy Niki

A kiállítás pontosan amiatt volt izgalmas, amiért Párizsban élni is az volt ebben az időszakban: rengeteg különböző stílusú, színkezelésű és ecsetmegoldást használó festményt láthattunk, amely majdnem mindegyike különleges (mondjuk, a közepes minőségű, klasszikusan kancsót-virágot-gyümölcsöt felvonultató csendéletek művészi értékét soha nem fogom megérteni), mégis egy kicsit össze-vissza egységet alkot.

Vaszary János munkája, aki a bolondos húszas évekre érkezett a városba, és az École de Páris, azaz a párizsi iskola tagja volt, a korszak hangulatára játszik rá.

Ő volt az egyik olyan festő, akinek szinte minden kiállított műve tetszett, akkor is, ha egy mulatóban szórakozó úriembert, egy fényreklámokkal teli utcát, vagy egy zsúfolt kávézót mutatott be.

Az ő képei láttán tényleg megelevenedik a francia főváros aranykora a jellemző karakterekkel, helyszínekkel és hangulatokkal: a mulatóval, az utcával és a híres párizsi kávéházakkal.

Vaszary 1 2 E1512304655767
/ Fotó: Nagy Niki

Érdekes volt továbbá A. Tóth Sándor két munkája is az 1930-as évekből. Ezek szöges ellentétei Vaszary hangulatfestő alkotásainak. Egyrészt portrék, másrészt olyanok, mintha karikatúrák volnának azokról, akikről készültek.

Az Ebéd és a Rikkancs című festmény, bár nem akasztanám fel őket otthon a falamra, üde színfoltja volt az egyébként komolyabb, ugyanakkor néhol már-már giccsesbe hajló kiállításnak.

Perlott-Csaba Vilmosnak, Matisse egyik tanítványának két képe keltette fel különösen az érdeklődésemet. Gyakorlatilag városi tájképekről van szó, témájukban nincs semmi rendkívüli, mégis a szín- és árnyékkezelésnek köszönhetően valami megfogott bennük. A Párizs és a Rálátás a Point Neuf-re volt az a két festmény, amely talán a leginkább felidézte bennem a francia főváros hangulatát, bár pontosan nem tudnám megmondani, hogy miért éppen ezek hatottak így rám.

Kiallitas 2 1 E1512304585202
/ Fotó: Nagy Niki

A kiállítás abszolút „győztese”, ha lehet így mondani, számomra Farkasházy Miklós Délután (Pihenő modell) című festménye volt. Ha csak egyetlen képet vihetnék haza a kiállításról (és ha megengedhetném magamnak, vinném is), akkor az ez lenne. A stílusa Tiffany-lámpára emlékeztet, a színei gyönyörűek, és úgy áll össze rajta a pihenő modell alakja, hogy a művész valójában csak fekete körvonalakat rajzolt egymás után. Kicsit rajzfilmszerű hatása van, de elképesztő a hangulata – a sok gyönyörű kép közül ez kötött le a legtovább.

Akinek egyébként a kiállítás maga még nem hozta meg eléggé Párizs fénykorának hangulatát, az egy kis vetítőteremben a korszakot bemutató rövidfilmet is megtekinthetett, ahol eredeti felvételeket láthatott az időszak legnagyobb művészeiről, többek között Picassóról, Ernest Hemingwayről és F. Scott Fitzgeraldról is.

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet

Qatar-WC

Hogyan fogadjunk a 2022-es labdarúgó-világbajnokságra

Már majdnem itt az ideje a világ legrangosabb tornájának – a 2022-es labdarúgó-világbajnokságnak. Az idei év sok újítással jár. Az egyik az, hogy ez az első alkalom, hogy egy közel-keleti ország ad otthont a világbajnokságnak.

alvás pihentető alvás tippek alváshoz egészséges alvás egészséges életmód

Ezeket edd, és ezeket kerüld, ha nem tudsz aludni

Jó alvás nélkül nincsenek jó nappalaink, de még rosszabb, hogy nem lehetünk teljesen egészségesek sem. Sokan szenvednek kialvatlanságban anélkül, hogy foglalkoznának vele, pedig komoly következményei lehetnek, ha hosszútávon nem tudunk megfelelően pihenni.

betegség hírességek hírességek betegségei maria cross halle berry lil wayne tom hanks toni braxton catherine zeta-jones 4

Hírességek, akik krónikus betegséggel élnek

A betegség nem válogat. A következő sztárok mind megvívták a maguk harcát különböző egészségi problémákkal és saját példájukon keresztül bebizonyították, hogy krónikus betegségekkel is lehet együtt élni, mégpedig boldog életet.

liszt gluténmentes liszt liszt fajták liszt típusok zabliszt rizsliszt csicseriborsó liszt kókuszliszt

Ezek a gluténmentes lisztek, ha alternatívákat keresel

A legtöbben fehér lisztet vagy teljes kiőrlésű lisztet használnak a főzéshez, sütéshez. Ezek glutént tartalmaznak, amire néhányan allergiásak, de mindannyiunk emésztőrendszere nehezen birkózik meg vele, emellett pedig egyéb negatív mellékhatásai is vannak.