Hajdu Szabolcs előző filmje, a Délibáb finoman fogalmazva sem aratott nagy sikert. Sőt, a Filmalappal a tetejébe össze is veszett. Ugyan kijutott a torontói filmfesztiválra, de egyik kör sem volt biztató. Több mint másfél év után viszont új filmbe kezdett, ami az imént említett művével egészen szemben áll, ha a sikereket vesszük górcső alá.

Az Ernelláék Farkaséknál című filmében – amely saját színdarabja is – teljes szabadságot élvezhetett a rendező-színész, hiszen ezúttal nem kapott semmilyen állami támogatást, így a Filmalappal sem kellett semmilyen kompromisszumot kötnie. Családi összefogás jellemzi az alkotást, ha a színészi gárdát nézzük: felesége, Török-Illyés Orsolya és két gyermeke is szerepet kapott az Ernelláékban, s vegyük a család kategóriába a Metropolitan Egyetem egyes hallgatóit is, akik az operatőri munkát – 13 operatőr – végezték, hogy még szebb legyen az összkép! Sőt, a saját lakásukban forgatták a filmet. Tehát röviden: Filmalap bevonása nélkül, feleségével és gyermekeivel, valamint egyetemistákkal felvértezve jobb filmet készített Hajdu Szabolcs, mint a korábbi filmje, a Délibáb. Megvan a recept, gondolhatnánk.

Már nyáron pozitív visszacsatolást kapott Hajdu, hiszen a Karlovy Vary Filmfesztiválon elnyerte a legjobb filmnek járó Kristályglóbuszt – 25 ezer dollár volt a fődíj –, valamint ő kapta a legjobb színésznek járó díjat is. Sőt, Magyarországon is örömteli fogadtatásban részesült, hiszen a miskolci Cinefesten az Ernelláél Farkaséknált közönségdíjjal jutalmazták.

Maga a film in medias res indul, egyből a család belső életének közepében találjuk magunkat. Épp egy összejövetel van Farkaséknál, ahol eszmefuttatásokat folytat Sanyi barátjának (Gelányi Imre) a főszereplőnk, mintsem vele, akiben, zabhegyezősen fogalmazva, már néhány atmoszféra ott pihen, így nem tud figyelni. A gyerek viszont párhuzamosan az egyirányú párbeszéddel rosszalkodik. Egy mondattal: tipikus családi momentumok. Majd távozik a baráti társaság. Már az elején konfliktus-hegyek ölében találjuk magunkat, hiszen Farkas és Eszter nem jönnek ki olyan jól. Főhősünk – aki nem is annyira hős – fia, Brúnó mindig csak filmeket nézne, s finoman szólva sem örvend ennek az édesapa.

Freud és barátai is beköltöztek Farkasékhoz

Itt egy hosszabb kitérőt tennék, mégpedig a pszichoanalízis miatt, hiszen többször előjön a filmben ez a vita az apa-anya-fiú gyermek között.

A pszichoanalízis művészet iránti érdeklődése a kezdetben elsősorban az irodalomra és a képzőművészetekre korlátozódott, a filmmel való foglalkozás csak később nyert létjogosultságot. Ez elsősorban Freudnak a médiummal szemben tanúsított ellenérzésével magyarázható. Ennek ellenére Freudnak a kortársai közül többen is – például Ferenczi, Salomé, Abraham – lelkesedtek a moziért. Az 1950-es évektől kezdett terjedni a filmalkotások pszichoanalitikus elemzése különböző filmes és pszichoanalitikus folyóiratokban, az 1970-es években pedig a filmalkotások pszichoanalitikus paradigmája, az ún. Screen-paradigma.

És az 1990-es évek óta kifejezetten reneszánszát éli a filmművészet pszichoanalitikus nézőpontú vizsgálata. (Gabbard, 2004). Az álommetafora, vagyis a film álomhoz való hasonlítása a film és a pszichoanalízis párhuzamos történetének egyik alapvető és népszerű kapcsolódási pontja (például Casetti, 1998; Marcus, 2008). Az Álomfejtésben (Freud, 1900) megfogalmazott, az álom tartalmára és formájára vonatkozó alapelvek mechanizmusai – széleskörűen inspirálták a filmtudományt: álomvászonból filmvászon lett, álomfejtésből pedig a filmfejtés bontakozott ki. A filmelmélet történetében visszatérően felvetődik a film álommal való hasonlóságának gondolata, és ezzel együtt újra és újra felmerül annak a kérdése, hogy pontosan miben rejlenek a közös jellemzők.

Casetti összegyűjti a film és az álom összehasonlításakor a filmnézés és az álmodás közötti szituációs egyezéseket. A film a nézőjében olyan empatikus elfogadást ébreszt, amely az egyszerű passzivitástól távol, a felszabadult önátadáshoz viszont annál közelebb áll…, s amely az álmodó és az álma közti kapcsolatra emlékeztet. Tehát Metzet idézve: film áramlás megegyezik az álom áramlással. A filmnézés és az álmodás állapotjellemzői összeegyeztethetőek. Azonban a filmnézés és az álmodás teljes egyezésének korlátot szabnak a szubjektív megélés különbségei: a filmnéző tudja, hogy filmet néz, szemben az álmodóval, aki nem tudja, hogy álmodik; illetve még a film nézése reális percepción alapszik, addig az álom kizárólag egy belső lelki „hallucinációs” folyamat eredménye. Mezt az általa hangsúlyozott két eltéréssel meghaladja az eredeti analógiát, és a filmet az álommal szemben ábrándozáshoz kapcsolja.

Brúnó és a beszélő doboz története

A filmet nézve egyrészt magunkra is ráhúzható a fenti kitérő, hiszen bővelkedik mind fikcióban, mind a valóság eszközeit használva az Ernelláék…., másrészt Brúnó, Farkasék fia vágya. Nyilvánvalóan többször hallotta már a szüleit veszekedni, és szeretne egy vidámabb élet tagja lenni. Sőt, egy-egy vita kapcsán ő okítja a két felnőttet, s olyan frázisokat ejt el, amivel nem neki kellene előhozakodnia. S ha még túl akarunk menni ezen, már-már túlinterpretáció ingoványos talajára lépni, azt mondhatnánk, hogy e szituációban is összemosódik a fikció és a valóság. De ha a földön maradunk, s nem megyünk bele ilyen fejtegetésekbe, azt mondhatjuk, hogy egy 21. századi család mindennapjait – amelyet már említettünk is – próbálja reprezentálni a nézőknek Hajdu, ahol is a fiatal gyermekek előszeretettel a színes dobozt bámuljak naphosszat. Sőt, amikor úgy tűnik, tényleg elmérgesedik a vita Brúnó szülei között, s válás lehet a vége, akkor a fiú egy maszkon át nézi őket (ezt látjuk mi is egy pillanat erejéig) – az operatőri munka gyönyörű, s ilyen utalásokkal is próbálja jelezni a film, hogy mennyit érthet meg egy gyermek egy válásból.

20160930Hajdu Zsiga Az Apjat Pufoli

Ugyan nem Brúnó mondta, de még inkább visszacsatolást kaphatunk arra, hogy a pszichoanalízis mennyire körülöleli a filmet. Ernella a frusztrációjának tolmácsolása közepette azt mondja húgának, Eszternek, hogy

a nagyobb gyereknek mindig nehezebb. Olvastam valahol.

Ez a valami pedig Freud lehetett.

Egy szobában elfér egy család

És megérkezik a címben szereplő másik főszereplő, Ernella és családja is. Skóciából utaztak vissza Magyarországra, nem jött be a szeles országba vetett hitük: pénz, lakás és remény nélkül újból Közép-Európa szívében, Ernella testvérénél húzzák meg magukat. Ezzel együtt egy csomó konfliktus is helyet foglal: anyagi, párkapcsolati problémák, gyereknevelési nehézségek, sőt nagy életkori különbségekkel járó, családon belüli plátói szerelem is – minden, amivel találkozik egy átlagember hétköznapjai során. És ott van a versengés is mint az ember örökös problémája. Nagyon sok kicsinyítő tükröt is fel lehet fedezni a filmben, s ilyen az egyik, amikor a versengésről beszélget Albert (Ernella férja – a szerk.) és Farkas. Azonban közben egymással is versenyeznek, sőt az egész család. Olyannyira megrögzött, hogy előkeresi a naplóját, amibe írta, mit mondott pontosan Albert, így valóban bizonyítja az igazát. A fentebb említett hétköznapi lét bemutatását erősíti azok a frázisok, amelyek már-már szállóigék:

Azért nem semmi lehet egy ekkora lakást kifűteni!

– hallható a trailerből is. Sőt, aktuálpolitikai, menekültekre való utalásra is számíthatunk – de csak egyszer.

Ernelláék FarkaséknálA gyönyörű képekkel megáldott Ernelláék Farkaséknál nem kínál megoldást a problémákra, hanem egyszerűen, mint a magyar valóság, sodródik az árral. Az apró utalások realizálása és annak felderítése (például a sok vita közepette a kamera egy kávéfőzést mutat – ilyen lehet a nyugalom illúziója), a hétköznapi problémák külső szemszögből történő átélése egy olyan filmet tár elénk, amit érdemes megnéznünk. Nincsenek óriási drámák a filmben, nincs halál sem. Nagyon sok humoros és elkeserítő jelenet is van. Sőt, gyakran egyszerre is, például amikor Albert meséli, hogy valójában miért is jöttek haza. Ne lepődjünk meg, ha esetleg a saját gyermekkorunkra, jelenlegi életünkre, vagy éppen ismerősök, barátok hétköznapjaira ismerünk. És a kedvenc mondatom, amit elejt Hajdu Szabolcs a párkányukon ülve, miközben cigizik:

Lehet, hogy boldog vagyok, csak általában fogalmam sincs róla.

Kissé artisztikus mondat a szájából, de a film kontextusában relevanciát nyer.

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet

Qatar-WC

Hogyan fogadjunk a 2022-es labdarúgó-világbajnokságra

Már majdnem itt az ideje a világ legrangosabb tornájának – a 2022-es labdarúgó-világbajnokságnak. Az idei év sok újítással jár. Az egyik az, hogy ez az első alkalom, hogy egy közel-keleti ország ad otthont a világbajnokságnak.

alvás pihentető alvás tippek alváshoz egészséges alvás egészséges életmód

Ezeket edd, és ezeket kerüld, ha nem tudsz aludni

Jó alvás nélkül nincsenek jó nappalaink, de még rosszabb, hogy nem lehetünk teljesen egészségesek sem. Sokan szenvednek kialvatlanságban anélkül, hogy foglalkoznának vele, pedig komoly következményei lehetnek, ha hosszútávon nem tudunk megfelelően pihenni.

betegség hírességek hírességek betegségei maria cross halle berry lil wayne tom hanks toni braxton catherine zeta-jones 4

Hírességek, akik krónikus betegséggel élnek

A betegség nem válogat. A következő sztárok mind megvívták a maguk harcát különböző egészségi problémákkal és saját példájukon keresztül bebizonyították, hogy krónikus betegségekkel is lehet együtt élni, mégpedig boldog életet.

liszt gluténmentes liszt liszt fajták liszt típusok zabliszt rizsliszt csicseriborsó liszt kókuszliszt

Ezek a gluténmentes lisztek, ha alternatívákat keresel

A legtöbben fehér lisztet vagy teljes kiőrlésű lisztet használnak a főzéshez, sütéshez. Ezek glutént tartalmaznak, amire néhányan allergiásak, de mindannyiunk emésztőrendszere nehezen birkózik meg vele, emellett pedig egyéb negatív mellékhatásai is vannak.