Tíz filmvetítés, köztük egy rendhagyó premier is szerepel az augusztus 1-jén nyíló Garten 2020 kortárs képzőművészeti bázis programjában Lovason, a Balaton északi partján.
Több generációt, műfajt, stílust vonaltatnak fel
A Garten képzőművészeti bázis a sikeres első év után nyitja meg újra kapuit augusztus 1. és 22. között kiállításokkal, tárlatvezetésekkel, koncertekkel, színházi és táncelőadásokkal, pódiumbeszélgetésekkel, valamint kertmozival.
A lovasi Nagy Gyula Galériában megrendezett központi kiállítás anyagát több mint 120 művész csaknem 300 alkotásából állította össze a két főszervező-kurátor, Schneller János művészettörténész és Bánki Ákos képzőművész. A több generációt, sokféle stílust és műfajt felvonultató tárlat átfogó képet kíván nyújtani a kortárs hazai képzőművészet palettájáról.
A galéria kertjében, a Garten 2020 kertmozijában lesz először látható Lichter Péter legújabb kísérleti filmje, a Barokk Femina, amely Nemes Z. Márió tavaly megjelent versfolyamának adaptációja.
A múlt és jelen olvasata: 5 kedvenc versünk Nemes Z. Márió Barokk Femina új kötetéből
Nemrég jelent meg Nemes Z. Márió legújabb verseskötete a Barokk Femina. A szövegek érdekesen ötvözik a múltat és jelent, a kultúra különböző aspektusait, műfajait, alkotásait. nemes z márió, nemes z márió barokk femina, nemes z márió könyvek, nemes z márió versek
Lichter ismerős lehet a ContextUs olvasóinak, hiszen több filmjéről is beszámoltunk, a legutóbbiról, a Fagyott májusról itt olvasható a kritikánk.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Nincs eleje, közepe, vége, mert bárhol be lehet lépni és bárhol el is lehet hagyni a terét”: a 20 darab, háromperces epizódból álló film első 10 epizódját sorozat formájában mutatják be, a teljes szériát pedig mozifilmként, ebben a formában a Garten 2020 kertmozijában lesz látható először[/perfectpullquote]
– közölték a szervezők.
Oscar-díjas rendező filmjét is vetítik a kertmoziban
A képzőművészeti vonatkozású filmes programban két életrajzi ihletésű játékfilm szerepel: Dieter Berner életrajzi filmdrámája, az Egon Schiele – A halál és a lányka a 20. század eleji Bécs egyik legizgalmasabb művésze, a fiatalon elhunyt Egon Schiele életét és művészetét veszi górcső alá.
Florian Henckel von Donnersmarcknak, A mások élete című Oscar-díjas film rendezőjének Oscar- és Golden Globe-jelölt legutóbbi filmje, a Mű szerző nélkül a művészi útkeresés, a meghasonlás, a siker visszásságait mutatja be, az egyik legnevesebb kortárs festő, Gerhard Richter életrajzának elemeiből építkezve.
Négy dokumentumfilm és egy válogatás is helyet kapott a programban: Sebastiao Salgado fotós életútját és munkásságát mutatja be Wim Wenders A Föld sója című Oscar-jelölt alkotása; Szabó Réka táncos-koreográfus filmjében, A létezés eufóriájában pedig a 94 éves Fahidi Éva Auschwitz-túlélő életének kulcspillanatai sűrűsödnek színházi jelenetekké.
Bánki Ákos: Festés közben nem érzek semmit, mégis azokban a percekben éltem igazán – Interjú
A legújabb egy 8-10 évvel ezelőtt abbahagyott sorozatnak az újraértelmezése, ahol a formákat, a képeket és igazából az egész pszichikai tér-sorozat velejét fogalmaztam újra. Több éve szerettem volna egy olyan lehetőséget, ahol a galériában nem csak a táblaképek kerülnek kiállításra, hanem a helyszín falának a terét is hozzá tudom illeszteni a kompozícióhoz, festményekhez.
A Mapplethorpe: Look at the Pictures című dokumentumfilm az első egész estés portréfilm az ellentmondásos amerikai fotóművészről, az 1989-ben AIDS-ben elhunyt Robert Mapplethorpe-ról, míg Bánki Ákos Hortobágyi című alkotása Hortobágyi Endre festőművész tragikus életét és festészetét dolgozza fel.
Az Arcélek, útszélek című filmben a 89 évesen tavaly márciusban elhunyt Agnes Varda, a filmművészetet megújító francia új hullám egyetlen női tagja és JR, a 33 éves francia fotós és street artist együtt indul útnak Franciaország eldugott falvaiba, ahol a helyiekkel beszélgetnek és gigantikus méretű portrékat készítenek róluk.
Agnes Varda, a feminista filmrendező, aki megelőzte korát
Varda 1928-ban, Brüsszelben született, francia anya és görög apa gyermekeként. Már fiatalon a lázadók közé tartozott. Eredetileg Arlettnek keresztelték, de ő megváltoztatta a nevét Agnesre. Majd 18 évesen megszökött, hogy nyári munkát vállaljon egy halászhajón. 1955-ben mutatta be első filmjét ( Párbeszéd), de művészi és eredeti megoldásai miatt, még évekig nem figyeltek fel rá a főleg férfiak uralta iparágban.
Kondor Attila “festményfilmje”, a Belső könyvtár szereplő nélküli, ami lehetővé teszi, hogy maga a néző váljon a mű aktív szereplőjévé.
A vetítéssorozatot a Friss Hús Nemzetközi Rövidfilmfesztivál animációs válogatása zárja augusztus 21-én.
A kertmozi és képzőművészeti bázis részletes programja a garten2020.com honlapon található meg.