A koronavírus-járvány szinte eltörpül az olyan történelem során pusztító pandémiák sorában mint a kolera, a pestis vagy a spanyolnátha.
Az emberiség történelmét végigkísérik a járványok
A koronavírus-járvány a világon már mindenhol megjelent és rengeteg áldozatot szed jelenleg is. A Kínából származó Covid-19 vírus először Olaszországban öltött tömeges méreteket, majd Európa minden országában felütötte a fejét, és jelenleg az USA vált az egyik legnagyobb gócponttá.
Az emberiség történetét végigkísérték a gyilkos háborúk mellett a pusztító járványok is. A mai felgyorsult világunkban a légi- és hajóközlekedés globális jellege miatt sokkal gyorsabban terjedhet egy Covid-19-hez hasonló betegség.
Megvan a koronavírus lehetséges ellenszere, augusztusra kész lehet
Az interjúban a San Franciscó-i Jacob Glanville – aki a Netflix Pandemic című dokumentumfilmjében is látható – kifejtette, hogy a laboratóriumban olyan semlegesítő antitesteket állítottak elő, amelyek képesek blokkolni a vírust. Mint hozzátette, “egy sor szuperhatékony antitestet fejlesztettünk ki, amely blokkolja a vírus felületén lévő tüskéket, így a vírus elveszíti fertőzőképességét- fogalmazott az immunológus.”
Összegyűjtöttük a történelem legpusztítóbb járványait, amelyek olykor birodalmak bukásához vezettek.
A cikk folytatódik, lapozz a következő oldalra a listáért!
Az athéni pestisjárvány
Az athéni pestisjárvány időszámításunk előtt 430-ban tört ki a peloponnészoszi háború idején. A történészek nem értenek egyet abban, hogy valójában mi okozhatta járványt, a lehetséges betegségek között szerepel a tífusz, a himlő és a kanyaró is. A legnagyobb valószínűséggel mégis a bubópestis egyik formája tehető felelőssé. A járvány akkor ütötte fel a fejét, amikor az athéni lakosság a város falai mögé húzódott vissza a spártai sereg elől.
A zsúfolt negyedek kiváló táptalajául szolgáltak a betegség terjedéséhez, hiszen a pestist okozó baktériumot bolhák viszik át patkányokról emberre.
A tünetek közé tartozik a magas láz, a tudatzavar és a testen megjelenő sötét színű fekélyek, a tüdőt megtámadva pedig véres köhögés és végül a fulladás jellemző. A város lakosságának egyharmada halt bele a betegségbe, köztük az ismert hadvezér, Periklész is.
A malária
A malária manapság már csak a trópusokon okoz problémát, de így is évente 500 millió ember kapja el. A fertőzést egy főként szúnyogok által terjesztett egysejtű parazita okozza. A betegség ellenáll a legtöbb gyógyszernek és a megbízható vakcina kifejlesztése is várat még magára. A malária és hatásai jól dokumentált tényezője a történelemnek. Az amerikai polgárháború idején milliónyi megbetegedést okozott és a malária számos más tényező mellett, a Római Birodalom bukásának egyik okozója is volt.
Antoninusz-pestis
A feltételezések szerint a járványt kanyaró vagy himlő okozhatta. Az Antoninusz-pestis 165 és 180 között sújtotta a Római Birodalmat. A betegséget a háborúból visszatérő katonák hurcolhatták be Rómába. A becslések szerint a kór a lakosság negyedét fertőzte meg és 5-10 millió áldozatot követelt, köztük a római császár, Marcus Aurelius Antoninus (innen ered a betegség ismertebb neve is) életét is. 251-ben egy nagyon hasonló betegség tört ki újra, amelyet ciprusi pestisnek neveztek el. Az új járvány naponta 5000 ember életét oltotta ki Rómában.
Tífusz
A betegség ismert arról, hogy nagyon gyorsan terjed a zsúfolt és az egészségtelen környezetben. A tífuszjárvány a huszadik században milliók halálához vezetett. A kórt tábori betegségnek is nevezik, hiszen a háborúk idején gyakran fellángolt a frontvonalakon is. Az harmincéves háború idején 8 millió német ajkú ember hunyt el a tífuszjárvány következtében, de a náci koncentrációs táborokban is rengeteg áldozatot követelt ez a betegség. A tífusz „leghíresebb” szereplése a napóleoni háborúkhoz köthető, hiszen rengeteg francia áldozatot szedett az oroszországi invázió idején. Napóleon sokkal több katonát vesztett a tífusz, mintsem az ellenségei miatt.
A kolerajárványok
A történelem folyamán az egyik legveszélyesebb járvány a kolera volt, amit a hét világjárványnak is neveznek, hiszen hét nagyobb hullámban milliókat ölt meg 1816 és 1960 között. A bakteriális eredetű, hasmenéses betegség a szennyezett étellel és vízzel terjed.
A betegség először Indiában tombolt, ahol 40 millió áldozatot követelt 1817 és 1860 között.
Hamarosan elérte Nyugat-Európát és az Egyesült Államokat is, így több százezer embert fertőzött meg az 1800-as évek közepén. A kolera ezután periodikusan visszatért, de a fejlettebb gyógyszereknek köszönhetően már kevésbé volt halálos. Míg korábban a elhalálozás 50%-os volt, manapság a terápiáknak köszönhetően ritkán okoz életveszélyes állapotot.
A harmadik világjárvány
A harmadik világjárvány a bubópestis harmadik nagy kitöréséhez köthető, amely a Juszticiánusz-pestist és a Fekete Halált követően volt a legpusztítóbb. A járvány 1850-ben kezdődött Kínában, és hat kontinensen végigsöpört, míg 1950-re lecsengett. A harmadik világjárvány a modern gyógyászati áttörések ellenére is 12 millió áldozatot követelt Kínában és Indiában. Annak ellenére, hogy mára már inaktívnak tekintik, időről-időre felbukkan a kórokozó, mint ahogy 1995-ben is tette az Egyesült Államok nyugati felén.
Himlőjárvány
A himlőt mára sikeresen kiirtották, de annak idején végigsöpört az amerikai őslakosokon is, amikor az első európai telepesek megjelentek a kontinensen a XV. században. Az európaiak számos betegséget behurcoltak az újvilágba, de a himlő volt messze a legvirulensebb. Milliónyi őslakos amerikai halt meg a betegség következtében. A himlő megtizedelte az azték és inka civilizáció lakosságát, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a spanyolok végül leigázták őket. A betegség újult erővel tért vissza Európába és 60 millió embert küldött sírba a XVIII. században.
Juszticiánusz-pestis
A történelem első járványaként tartják számon a Juszticiánusz bizánci császárról elnevezett betegséget, amely időszámításunk előtt 541-ben tört ki a Bizánci Birodalom területén. A valós adatok nem pontosak, de a történetírók szerint 100 millió ember halt meg világszerte. A járvány csúcspontján naponta ötezren. A mediterrán régióban minden negyedik ember áldozatául esett a pestisnek. A sokkoló halálozási arányon kívül hosszú távú politikai hatásai is voltak a járványnak. A betegség megakadályozta a Bizánci Birodalom itáliai terjeszkedését, ezzel jelentősen megváltoztatva az európai történelmet.
Spanyolnátha
Az első világháború pusztításának farvizén érkezett 1918-ban a spanyolnátha, amely a történelem egyik legrettegettebb járványa volt. A tüdőgyulladásos megbetegedés a lakosság harmadát utolérte és 100 millió ember halálához vezetett. A vírus, amely a kutatások szerint a H1N1 egyik mutációja volt, amilyen gyorsan elterjedt, olyan gyorsan el is tűnt. A korabeli kormányok attól tartottak, hogy teljes összeomlást okozhat a járvány miatt kialakuló pánik, ezért a háborús cenzúrát kihasználva igyekeztek eltusolni annak hatásait, így csak évekkel később realizálódtak a hosszú távú hatásai. Mivel Spanyolország semleges volt az első világháborúban, ezért itt átfogó hírek jelenhettek meg a világjárványról, így spanyolnátha néven híresült el a betegség.
A fekete halál
Talán a világtörténelem legjobban ismert világjárványa a Fekete halál, amely a bubópestis legagresszívebb felbukkanása volt és végigpusztította az 1300-as évek Európáját. A váladékozó és vérző sebekkel járó betegséget magas láz kísérte, amely az akkori Európa lakosságának közel 50%-át elpusztította. Az áldozatok száma a becslések szerint 75-200 millió lehetett. A pestis rendszeres időközönként feltűnt a következő évszázadokban, milliók életét követelve. Az utolsó nagyobb járvány Londonban volt az 1665-1666-os években.
