Horváth Ernő, a Debreceni Egyetem orvostanhallgatója közérthetően magyarázza el videóban, mit lehet tudni a COVID-19-ről, közismertebb nevén a koronavírusról.
Ne bagatellizáld el a koronavírust az influenzával
Horváth Ernő, a Debreceni Egyetem orvostanhallgatója az 1 Magyarország kezdeményezésére videóban magyarázza el közérthetően, mit lehet tudni a koronavírus-járványról.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A COVID-19 vírust azért hívják koronavírusnak, mert elektronmikroszkópos képen a vírus egy napkoronához hasonlít, ugyanis a felszínén fehérjetüskék vannak jelen, amik arra szolgálnak, hogy a gazdaszervezet sejtjeinek a receptoraihoz hozzákapcsolódjon. Ezzel bejuttatja saját örökítőanyagát a sejtbe és így megváltoztatja a sejtnek a genetikai gépezetét, és így sokszorosítja magát a vírus[/perfectpullquote]
– mondja Horváth.
Mint mondta, a COVID-19 szerencsétlen időszakban vált világjárvánnyá, hiszen két másik vírus is “idényét éri”.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Az egyik a szezonális influenza vírus, a másik pedig a heveny orr- és torokgyulladást okozó kórokozó, amit közismertebb nevén náthának hívunk. A koronavírus-járványt – tüneti lefolyását tekintve – sokan hasonlítják az influenzához ezzel elbagatalizálják a vírus jelentőségét, mondván, az influenzában többen halnak meg évente mint a COVID-19-ben[/perfectpullquote]
– hívja fel a figyelmet a Debreceni Egyetem orvostanhallgatója. Mint mi is megírtuk, tévhit, hogy az influenza veszélyesebb lenne.
Log into Facebook | Facebook
Log into Facebook to start sharing and connecting with your friends, family, and people you know.
Ebben a cikkünkben olvashatsz arról, hogy már most mire tanított meg minket a koronavírus. Ha pedig kíváncsi vagy, meddig él a vírus és milyen anyagokon milyen az ellenállóképessége, akkor ebben a cikkünkben olvashatsz róla.
“Magyarország népe mindig képes volt túlélni”
Az 1 Magyarország kezdeményezést tavaly májusban indították el roma és nem roma civilek, amikor a Mi Hazánk mozgalom vonulást hirdetett Törökszentmiklósra. A Toroczkai László vezette mozgalom cigányterrort és cigánybűnözést emlegetve demonstrált a településen. Erre reagálva indult útjára az 1 Magyarország.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Hazánk több mint 1100 éves történelmét számtalan tragédia szegélyezi, de oly sok néppel ellentétben mi mégis itt vagyunk, neveljük gyermekeinket, építjük a jövőt. Magyarország népe ugyanis mindig képes volt túlélni, alkalmazkodni és megújulni. A vérzivataros századok során a magyarságot többször is megmentette az elsorvadástól, hogy tömegesen befogadott más népeket. A békésen együttélő népcsoportok pedig idővel közösségekké és nemzetté kovácsolódtak. Ma a magyarság ezért egy befogadáson alapuló kulturális és politikai közösség. A történelem megtanította nekünk, hogy a magyarok, az itt élő emberek egymásra vannak utalva, egy Magyarország létezik, amely mindannyiunké, és amelyben közösen kell megoldást találnunk a problémáinkra[/perfectpullquote]
– olvasható a nyilatkozatukban. Hozzáteszik, súlyos gondok ma is vannak, “de tudjuk, hogy csak úgy oldhatjuk meg közös nehézségeinket, ha mindenkit az ország és a nemzet egyenrangú tagjának tekintünk, ha ezt az egyenrangúságot minden honfitársunk számára garantáljuk, és senkit nem engedünk kiszorítani a nemzetből és a honfitársi közösségből. Ilyen súlyos gond a társadalmi szolidaritás hiánya, valamint a nyomor, a dizájner drogok és a velük járó devianciák terjedése, amelyek próbára teszik a családokat és a lakóközösségeket egyes térségekben. Felelősen gondolkodó magyarokként azonban mi megkülönböztetjük az okot az okozattól.”
Természetes eredetű az új koronavírus, nem laboratóriumi manipuláció eredménye
A Nature Medicine aktuális számában megjelent kutatásban az új koronavírus (SARS-CoV-2) és a vele rokon vírusok géntérképéről nyilvánosan rendelkezésre álló adatokat elemezték – írja az MTI a Science Daily szaklapra hivatkozva. – mondta Kristian Andersen, a Scripps Kutatóintézet immunológusa, virológusa, a tanulmány egyik szerzője.
A járvány alatt különböző területeken tevékenykedő romákat szólaltatnak meg Facebook-oldalukon. Horváth Ernő előtt Kóti Piroska tiszavasvári aktivista a járvány elleni védekezésre hívta fel a figyelmet. Kóti kiemelte, hogy az idősek és a szegények “különösen ki vannak téve nem csak a megfertőződés veszélyeinek, hanem a járvány okozta válság miatt a nyomornak is. Magunkat is védjük tehát, ha őket is segítjük!”
