Többféle szagot érzékel az agyunk. De vajon hogyan? Egy új tanulmány felfedezte, miként dekódolja az agyunk ezen különböző illatokat.
Az érzékelés új titkai tárultak fel
A szagok érzékelésének területe a kutatók számára eddig kevésbé volt ismeretes. Nemrég egyébként egy kozmetikai cég megalkotta az űr illatát. Sokkal több információval rendelkeztek a látásról és a hallásról vagy az ízérzékeléssel kapcsolatban.
A kutatók ismeretei szerint a szagérzet a külvilágból származó kémiai mintázatok alapján jön létre. Az orr kapcsolatba lép a különböző illatmolekulákkal, amelyek a szaglóhagymákon keresztül ingerületé alakulva az agy szaglóközpontjába, a szaglókéregbe jutnak és kialakul az érzet. Az agy ezen régiójában történik meg az információk feldolgozása. Ennek a folyamatnak a részletei kevésbé voltak eddig ismertek.
A Harvard Orvosi Egyetem kutatói viszont feltárták annak a folyamatnak a részleteit, hogy az agy miként rendszerezi a szaglással kapcsolatos az információkat.
A kutatás érdekében a szakemberek több ezer szagmolekula-struktúra adatbázisát hozták létre, és a gépi tanulás segítségével kategorizálták ezeket molekulaszerkezetük alapján, írja a Bigthink. Így három kategóriába sorolták ezeket a magas-, közepes és alacsony diverzitású szagokat.
Harry Potter GIF – Find & Share on GIPHY
Discover & share this Harry Potter GIF with everyone you know. GIPHY is how you search, share, discover, and create GIFs.
A különbözős szagokat kísérleti egereken tesztelték, miközben figyelték szaglóközpontjuk idegi tevékenységét. Arra jutottak, hogy az agy a kémiailag hasonló szagokat ugyanahhoz a kéregrészéhez köti, ezáltal segít abban, hogy a világban érzékelt tárgyakat az illatuk alapján tudjuk csoportosítani.
A legmodernebb technika sem tudja utánozni a szaglásunkat
A kutatás arra is rávilágított, hogy a szagérzékelés rugalmas folyamat. Ha különböző illatokat keverve adagoltak az egereknek, akkor egy idő után a két különböző szag erősen összekapcsolódott és hasonló idegi mintázatot alakított ki. Tehát az azonos forrásból származó szagok hatására az agy képes átrendeződni a szaglási tapasztalattól függően.
Egy kutatás szerint a D-vitamin előnytelen hatással van a koronavírusra
Az Egyesült Államok Nemzeti Orvostudományi Könyvtár és Nemzeti Egészségügyi Hivatal adatbázisán, a PubMeden megjelent tanulmány szerint a D-vitamin csökkenti annak kockázatát, hogy megfertőződjünk koronavírusban és influenzában. A kutatások alapján a vírust egy fehérjeburok borítja, és a D-vitamin pont ezt a burkot támadja, blokkolva a vírus terjedését az emberi testben.
Az információk azt mutatják, hogy a szaglási tapasztalatok hatására az agykéregben ahhoz kapcsolódó mintázat alakul ki. Ennek jobb megismerése után a kutatók véleménye szerint jobban kontrollálható lesz a szagérzékelésünk. A kutatók még nem teljesen értik, hogy a kémiai anyagok hogy fordítódnak le érzékeléssé, egyelőre még nincs olyan számítógépes algoritmus vagy gép, amely egy kémiai struktúra alapján meg tudná mondani, hogy az milyen illatú.
