Körülbelül a népesség fele tapasztal libabőrt, amikor zenét hallgat. A jelenség okáról viszont évek óta vitáznak. Matthew Sachs készített egy kutatást, ami választ adhat a kérdésre, írja az Awareness Act.

Hirdetés

A Harvard egykori hallgatója húsz diákot vizsgált. Matthew Sachs kutatócsoportja az alanyok agyát monitorozták, miközben a kedvenc dalaikat hallgatták. A kutatásban az agy különböző régióit és az aközötti kommunikációt vizsgálták.

Bizonyították, az emberek kreatívabban gondolkodnak, ha több pénzt kapnak érte

„Meg tudná fizetni az embereket, hogy kreatívabb ötletekkel álljanak elő?” – kérdezte Gary Charness és Daniela Grieco, akik mindketten közgazdászok. Új tanulmányukban, amely a Journal of the European Economic Association nevű lapban jelent meg, a kreativitás problematikáját járták körbe. A párosnak eszébe jutott, amikor 1860-ban bejött a margarin.


Matthew Sachs kimutatta, azok, akik érzelmi és fizikai kötődést tudtak kialakítani a zenével, más agyi struktúrával rendelkeznek. Az is kiderült, hogy sűrűbb rostok kapcsolódnak a halántéklebenyhez és az érzelmeket feldolgozó területekhez.

Úgy tűnik, ha libabőrös leszel egy jó szám hallgatásakor, valószínűleg erősebb érzelmeid vannak, mint azoknak, akik nem tapasztalják ezt a jelenséget. / Fotó: Vox

Vagyis mélyebb szinten és hatékonyabban tudnak kapcsolódni a zenéhez. Úgy tűnik, ha libabőrös leszel egy jó szám hallgatásakor, valószínűleg erősebb érzelmeid vannak, mint azoknak, akik nem tapasztalják ezt a jelenséget.

Hirdetés